Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 8. kedd, az őszi ülésszak 3. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
147 Elkerülhetetlen a költséghelyek szétválasztása, hogy annak ismeretében megfelelő módon a társadalombiztosítás is me gbontható lehessen az egészségügy és a nyugdíj vonatkozásában. Ezzel együtt annak a megállapítása is elengedhetetlenül szükséges, hogy a kintlevőségek a társadalombiztosításnak melyik ágát érintik, és milyen mértékben. Egy általános profiltisztításra van s zükség. Bizottságunk a közeljövőben részletes ismereteket kíván szerezni a társadalombiztosítás jelenlegi helyzetéről, hogy az 1991. év tanulságait kebelen belül miként tudják hasznosítani. Közelebbről kíván megismerkedni a jövő megnövekedő adminisztrációját segíteni hivatott informatikai fejlesztéssel, különös tekintettel annak költségkihatásaira. Részletes felvilágosítást kér a világbanki hitellel kapcsolatos előkészületekről, gazdasági hátteréről. Nyugtalanító jeleket vélünk felfedezni. E nnyi sok kedvezőtlen megítélés után engedjék meg, hogy néhány kiemelést tegyek pozitív irányban, mert a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtása során a társadalom szemszögéből nézve ilyen is akad szép számmal. Ezekből az el nem h allgatható tényekből is összeszedtem egy csokorra valót. Ilyen az is, hogy az egy dolgozóra jutó éves társadalombiztosítási kiadás az 1991. évi 74 009 forinttal szemben 89 147 forintra nőtt. A nyugdíjak emelkedése lényegében már 1991ben megegyezett a nett ó átlagkeresetek növekedésével, ami 24%os volt. A gyógyítómegelőző ellátásokra, a gyógyszer, gyógyászatisegédeszköztámogatásokra fordított kiadások is dinamikusan nőttek. (11.10) Megemlítendő – ha a Társadalombiztosítási Alap helyzetét értékeljük ", ho gy az úgynevezett forráscserével, amit a családi pótlék, illetve a gyógyítómegelőző ellátásokra fordított kiadásoknak az állami költségvetés és a Társadalombiztosítási Alap közötti cseréjével jelezzük, mintegy 8 milliárddal tehermentesíti a költségvetés 1 991ben, ami ma már elérte a 20 milliárdot. Tulajdonképpen pozitívnak értékelhető az is, hogy a Társadalombiztosítási Alap kiadásai csak kismértékben tértek el a tervezettől. Lényegében ilyennek látom, hogy a működtetési kiadások indokolt túllépésének fede zetét a korábbi évek megtakarításai biztosítják. Általában a költségvetés tanulságai jól mutatják, hogy a korábbi tervezési módszerek, amelyek a nagyvállalati, nagyüzemi statisztikai adatokra, az állami előírásokra jól alkalmazhatók voltak, ma már az egyén i vállalkozások, a kis- és középüzemek, társas vállalkozások egyre növekvő súlyú részvételével egyre nehezebb lesz. Sajnálatos, hogy a kintlevőségek növekedésének objektív okai mellett nehézkesen oldódik meg a társadalombiztosítás végrehajtó apparátusának felállítása jogszabályi felhatalmazásának megteremtésére. Erre nagyon jó példa, hogy az adó- és vámtartozások behajtására viszonylag gyorsan történt hatásos intézkedés. A bevételek tartós elmaradása a tervezettől elkerülhetetlenné teszi a kiadási oldal rac ionális, célirányos vizsgálatát a további növekedés mérséklésére. Senki sem kergethet olyan illúziót, hogy mindent fedez az állami költségvetés, vagy esetleg a járulékok emelkedésével megoldható a probléma. A kiadások nem nőhetnek a bevételek növekedésétől teljesen függetlenül, mert akkor az egész pénzügyi rendszer csődbe jut, ami egyetlen – ma érthetően elégedetlen – társadalmi rétegnek sem lehet érdeke. Mindemellett a javaslatot általános vitára a bizottság alkalmasnak tartja. Köszönöm, hogy meghallgattak . (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Fáklya Csaba, aki a bizottság kisebbségének véleményét kívánja ismertetni.
