Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
1453 A tartós munkanélküliek jövedelempótló támogatása amellett, hogy minimális garanciát nyújt az e körbe tartozóknak, egy új típusú, a család jövedelmi helyzetére épülő támogatási rendszert alapoz meg . A lakásfenntartási támogatás és a válságsegély pedig az eddig meglévő, szétforgácsolódó támogatási formákat olvasztja magába úgy, hogy sokkal rugalmasabb lehetőségeket teremt a lakhatási és megélhetési problémákkal küzdő családok támogatására. A személyes gondoskodás intézményrendszerében a törvényjavaslat egyértelműen rögzíti a szociális alap- és szakellátás körébe tartozó feladatokat, valamint az ellátásért felelős állami és önkormányzati szervek körét, nem megkötve a megvalósítás formáit, mód jait. Az önkormányzatok nemcsak saját intézményeikben, hanem szerződés alapján más önkormányzatok vagy nem állami szervek által nyújtott szolgáltatások megvásárlásával is eleget tehetnek kötelezettségeiknek. Ez a megoldási mód biztosítani képes az önkormán yzatok és nem állami szervek, egyházi, alapítványi szervek szociális tevékenységének összekapcsolódását, egymásba épülését. A szociális ellátásra jogosultak számára alapvetően fontos, hogy az igazgatási eljárás során személyiségi jogaikat, emberi méltóságu kat tiszteletben tartsák, ügyeiket gyorsan és szakszerűen intézzék. Ezt szolgálja az eljárási határidők rövidítése, az igazgatási és bírói szervek ideiglenes intézkedése, az adatkezelés és védelem meghatározása, valamint a végrehajtásra és igényérvényesíté sre vonatkozó rendelkezések sora. A fentiekben jelzett feladatok többsége az önkormányzatok feladatait és felelősségét növeli. Ez nem lehet másként, hiszen ők vannak közel az állampolgárhoz, nekik vannak ismereteik, tudásuk a területükön élők szociális gon djairól, ők képesek arra, hogy célzott, személyre szabott szociálpolitikát folytassanak. De egyben ez a feladat- és felelősségnövekedés nagyobb szabadságot is jelent a jövőben. A törvénytervezet a minimális ellátási szinteket meghatározza, lehetőséget adva és ösztönözve a helyi szociális rendeletek megalkotására. A helybéli körülményeket visszatükröző önkormányzati rendeletek útján kiegészülhetnek a minimumok, előnyben részesülhetnek különböző csoportok, válságos élethelyzetben lévők, meghatározhatóak a fel adatellátás formái. Másként fogalmazva, a korábbiaknál jóval nagyobb teret kap az önkormányzatok szociális munkája során a mértékek, időtartam és ellátási formák közötti szabad választás. Állami garanciát jelent viszont a finanszírozás elveinek a törvénybe n való megjelenése, és ami még ennél is lényegesebb, az e feladat ellátáshoz szükséges források biztosítása. Az önkormányzatok feladatához tartozó célzott, szelektív szociális ellátásokra az idén megközelítőleg 45 milliárd forint fordítódott, melynek felét a különböző pénzbeni ellátások kiadásai tették ki. Megítélés kérdése, hogy ezen összeg soknak vagy kevésnek minősül. A nemzeti összterméknek ez 1,5%a, ez semmiképp sem jelentéktelen mértékű. A szociális állapotokhoz képest ez persze nem sok, a gazdasági helyzethez képest azonban igen jelentős. A támogatási rendszerek egységes elvek alapján történő újrarendezése a finanszírozás szemszögéből maga után vonta a már meglévő források belső átrendezését, célirányos koncentrálását. A szükséges fedezet egy részét – kisebbik részét – , 5,5 milliárd forintot a pénzügyi keretek ésszerű áthelyezésével teremtettük meg. (11.10) Természetesen a belső átrendeződés – bármenynyire célirányos – nem képes a megnövekedett feladatokhoz szükséges forrásokat biztosítani. Az 1993as évre feszesre vont költségvetés 13,2 milliárd forint többletet tartalmaz e törvényben foglaltak végrehajtására. Ez majdnem 30%os növekedésnek felel meg. A nemzeti össztermékhez
