Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GAÁL GYULA, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
131 emlékeztetni rá, hogy az összes bevétel 1991ben több volt, mint a tervezett bevétel. Ez pedig alapvetően abból adódott, hogy a központi költségvetési szervek saját bevétele nagyobb mértékben növekedett, mint ahogy az egyéb bevételek csökkentek. Itt tehát volt egy olyan jelentős kör – a költségvetési szervek körére gondolok ", ahol a bevételek igen dinamikusan és nagymértékben növekedtek, több mint ellensúlyozva a kö zponti költségvetés direkt adóbevételeit. Ezt azért érdemes nagyon komolyan végiggondolni, mert emlékszem a vitára 1990 végén, amikor a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatból nyilvánvaló volt, hogy a költségvetési szervek saját bevétele erősen alul van tervezve. Nem kellett hozzá különösebb bölcsesség, lehetett látni az előző évek tényadatait, lehetett tudni bizonyos folyamatokról, és semmi sem indokolta azok alapján, hogy a költségvetési szervek saját bevétele a töredékére essen vissza. Akkor sokfé le kifogást hallottunk, hogy miért nem lehet számolni azokkal a bevételekkel, a gyakorlatban mégis az történt, hogy ezek a bevételek léteztek, megtermelődtek, megérkeztek a költségvetési szervekhez – csak éppen tervezetlenül, úgy, hogy a Kormány felelősség e – és lehetősége is egyúttal – erősen korlátozott volt már ezekkel a bevételekkel szemben. Azért nagyon fontos erről a dologról beszélni, mert ez az a mechanizmus, ez az a tény, ami megerősíti a költségvetési tervezésben a tervalku szerepét, megerősíti an nak szerepét, hogy a költségvetési szervek törekedjenek bevételeik erős alultervezésére. Hogyha sikerül elérni, hogy lényegesen kisebb bevételi előirányzatokat fogad el az Országgyűlés, mint amik valójában reálisan várhatók, akkor ajándék pénzt kaptak, oly an ajándék pénzt, ami igazán nem bukik ki, nem mutatható ki a költségvetési vitában, ám utána az Országgyűlés és nagyon sok esetben a Kormány kontrollja nélkül is szabadon költhető pénzbevételekről van szó. Hogy milyen problémák rejlenek ebben a körben, az t jól mutatja, hogy az 1991es zárszámadásban – ami itt fekszik előttünk – 23 milliárd forint pénzmaradványról számoltak be a költségvetési szervek. (19.40) Hogyha belegondolunk, ez a 23 milliárd forint az éves GDPnek körülbelül 1%a, nem mindegy – ezt mo st pénzügyminiszter úr valószínűleg megerősítheti ", hogy nemzetközi fórumokon is hogyan lehet eladni 1%kal nagyobb vagy kisebb költségvetési hiányt, mit jelent ez a különböző nemzetközi és hazai szervek értékelésében is, akik figyelemmel kísérik az orszá g gazdasági helyzetét. Azon túlmenően, hogy prezentációs szempontból is természetesen fontos ügy, hogy 23 milliárd forint itt van, ott van vagy hol van ebben a költségvetésben, azon kívül nem utolsósorban arról van szó, hogy minden ilyen esetben erősen cso rbul az Országgyűlés ellenőrzési szerepe, nemcsak az adott évben, hanem a következő években is. Hogyha az ilyen pénzmaradványok halmozódnak, márpedig halmozódnak az egyes években, '90ben durván 1314 milliárd ilyen pénzmaradvány volt, '91ben 23 milliárd forint, mint említettem, és ezek halmozódnak, ezek folyamatosan kívül rekednek az országgyűlési ellenőrzési körön, kívül rekednek a költségvetési vita hatókörén is. Olyan pénzekről van szó, amiket ebben a zárszámadásban egyszerűen beírtak a kiadások közé, mintha elköltött pénz lenne. Ez a pénz viszont megvan mint pénzmaradvány, ennek az 1992es évnek a pénzügyi lehetőségeit fogja megváltoztatni az egyes költségvetési szerveknél és ágazatoknál. És nem mindegy, hogy vannak ilyen szabadon lebegő puha pénzek a költségvetésben, vagy nincsenek. Főleg olyankor nem mindegy, amikor tudjuk azt, hogy mennyire pengeélen táncol minden egyes költségvetési vita, és mennyire komoly és vérverítékes kompromisszumokat kell kötni az ügyben, hogy lehete valamilyen támogatásban egy lépést előrelépni, vagy vissza kell lépni kettőt. Nem mindegy tehát, hogy 23 milliárd forintok lebegneke ebben az államháztartási rendszerben, vagy sem. Ezzel a megjegyzéssel egy kicsit át is kanyarodtam ahhoz a kérdéshez, hogy ténylegesen milyen form ai hibákat vagy jogi hibákat és rendezetlenségeket lehet ebben a költségvetésben kimutatni. Itt most pénzmaradványokról beszéltem, és akkor hadd folytassam ezen a vonalon a mondandómat. Mint arra a Számvevőszék is rámutat a jelentésében, volt az 1990es év ben az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott fejlesztési kiadások között majdnem egymilliárd forint felhasználatlan
