Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 27. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1299 – , a kisebb munkahelyteremtő fejlesztések támogatása pedig a decenetralizáltan működő fogl alkoztatási alap feladata lesz. 1993ban megkezdik működésüket a privatizációs bevételek felhasználásával a regionális fejlesztésibefektetési társaságok. Ezek az életképessé tehető vállalkozások reorganizációjával, a kis- és közepes vállalkozások ösztönzé sével javítják a munkahelyteremtés és a munkahelymegtartás lehetőségeit. A Kormány arra törekszik, hogy a regionális fejlesztés és ezen belül az infrastrukturális felzárkóztatás érdekében további külső erőforrásokat vonjon be, a Phareprogramon kívül az EG K egyéb forrásait, a Világbank és a londoni székhelyű Európai Fejlesztési és Rekonstrukciós Bank forrásait használja fel akár infrastruktúrára, akár munkahelyteremtésre. Tisztelt Ház! Az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat az államháztartás belső struk turális átrendeződésének, megújulásának és megújításának is a hordozója. Ha áttanulmányozták a képviselő hölgyek és urak a költségvetés belső szerkezetét, akkor látható, hogy az egyes blokkokon belül jelentős az átrendezés. Az átrendeződést a fejlesztésif ejlesztendő területek rendje határozza meg. Nagyon röviden erről: Először: a megújulás lehetőségét hordozó többletforrást szánunk a felsőoktatásnak szoros együttműködésben a felsőoktatás rektorainak a tanácsával és a diákszövetségekkel. Másodszor: a szociá lpolitikai szféra új forrásokkal fog rendelkezni. Harmadszor: az agrárgazdaság többletforrásokat kap azért, hogy az ágazat rendelkezésre álló anyagi forrásait és azok felhasználását a fejlesztések szolgálatába állítsuk. Negyedszer: nyilván sok vitát fog ki váltani, de a védelmi fejlesztés, a közrend és közbiztonság megszilárdítása több évtizedes adósságunk. – Ezen a helyzeten is javítani kell. Végül, de nem utolsósorban: elkerülhetetlen terhei adódnak az államháztartásnak, a költségvetésnek a munkanélküliség miatt s a szociális gondoskodás új alapokra helyezéséből. Mindehhez, amit elmondtam, az államháztartás területén, a költségvetésben pénzre, sok pénzre van szükség. Ezt csak apránként tudjuk megteremteni a más költségvetési kötelezettségek átalakításával, felszabadításával. Erről szól ez a 3 éves program, amelyet a pótkötet tartalmaz. Tisztelt Ház! Ez a 3 éves program többek között a költségvetési intézményrendszer átalakítását is magában foglalja, amelyet a törvényjavaslat indoklása is tartalmaz. (9.40) A program célja az, hogy az intézmények körét, az állami feladatvállalást szűkítsük, a gazdálkodás formája, a finanszírozás módja és forrása kerüljön összhangba a tevékenység jellegével, az ehhez fűződő állami érdekekkel, és persze a takarékossággal. Ez term észetesen nem egy egyszerű és gyors folyamat. Azoknak az intézményeknek és feladatoknak a kiválasztása, ahol a központi források teljes vagy részbeni kivonása megoldható, nagy körültekintést igényel és sok vitát kelt. A központi beavatkozási lehetőségek, a z állam lehetőségei sem korlátlanok, sok esetben csak áttételesen tehetők meg állami intézkedések, miután az intézményrendszer 90%a az önkormányzatok felügyelete alatt áll. Programunkban különféle megoldási javaslatokat dolgoztunk ki. Az átalakítás során alapítványi, gazdasági társasági forma, intézményi összevonás vagy megszüntetés, a kapacitásfinanszírozás helyett pedig feladatfinanszírozás, vagyonátadás jöhet szóba. Az intézményi struktúra átalakítása, korszerűsítése önmagában csak az első lépés. Szüksé g lesz az intézmények belső működési feltételeinek korszerűsítésére, új rendszerű költségvetési szisztéma kialakítására. Ezt szolgálja az úgynevezett nullabázisú költségvetési rendszer, melynek lényege a tevékenység és a költségstruktúra összekapcsolása, a tervezésnél pedig a létszámszükséglet, a kialakított mutatószámok és a fajlagos költségek figyelembevétele.
