Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VIZY BÉLA, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - LOTZ KÁROLY, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
1288 Tehát úgy értjük, hogy most nem kívánja véleményét íg y kifejteni. VIZY BÉLA, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: Ezt akartam mondani. Bocsánat. ELNÖK (Szabad György) : Igen. Mert a második mondat ezt tételezi fel. (Dr. Vizy Béla: Igen. Elnézést kérek.) Igen. Köszönöm szépen. A k öltségvetési bizottság javaslatát már hallottuk, összevont előadást kaptunk ebben. Megadom a szót Lotz Károlynak, a gazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Lotz Károly, a gazdasági bizottság előadója LOTZ KÁROLY, DR. a gazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társasági törvényt a gazdasági bizottság részletesen megtárgyalta, a vita alapján egyhangúlag az általános vitára bocsátás mellett szavazott. Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tekintettel arra, hogy az alkotmányügyi biz ottság sem kíván most véleményt nyilvánítani, én megnyitom a vitát. Az általános vitában szót kért Lotz Károly, úgyhogy máris visszaadom neki a szót. LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Az idő miatt is szeretnék nagyon röviden foglalkozni ezzel a törvényjavaslattal. A társasági adó kiindulási alapja a számviteli törvény alapján kimutatott eredmény. Ebből következően – szemben a forgalmi adóval – az új számviteli törvény flexibilisebb jellege folytán kifejezetten adóalapszűkítés valósult meg. Tula jdonképpen ennek a törvénynek az alapvető célja a számviteli törvényhez is, egyéb, azóta megvalósult törvényekhez való hozzáigazítás volt. Az adóalap szűkítésnek egy további – tulajdonképpen elsődleges oka – a vállalati csődök és felszámolások ugrásszerű e melkedése, illetve az ipari és mezőgazdasági termelés radikális csökkenése. Ugye tudjuk, hogy az elmúlt három évben több mint 50% volt az ipari kibocsátásnak a csökkenése. Ez olyan mértéket ért el, hogy a nyereség, illetve most már a társasági adó költségv etésén belüli részaránya 1990hez viszonyítva ez évben mintegy harmadára csökkent, és valahol a 7% körül van, tehát egyre inkább marginalizálódik. (21.30) Ebben természetesen jelentős szerepet játszik az állami vállalatok, szövetkezetek átalakulá sa is, tehát bizonyos fokig természetesnek nevezhető ez a részesedéscsökkenés, de azért ilyen mértékben semmi szín alatt nem elfogadható, és ebben sajnos a magyar gazdaság helyzete, és ezen belül különösen a magyar ipar helyzete szembeszökő. A törvényjavas lat elsősorban pontosító jellegű, tehát ezekhez az időközben meghozott törvényekhez való hozzáigazítás, a törvényjavaslat ezt a hozzáigazítást nagyobbrészt korrektül és logikusan valósította meg. Ahol viszont határozottan hiányérzetünk van a törvényjavasla ttal összefüggésben, az olyan, az adóztatással szorosan összefüggő strukturális átalakulásnak az elmaradása a beruházások átalakulása szemszögéből igen fontos kérdésekben, úgymint az értékcsökkenési leírásnak az új számviteli törvénnyel összhangba hozása, a készletek át, illetve újraértékelése, valamint a tőkenyereségek adóztatásának korszerű, a rövid és hosszú távú tőkenyereségek közötti különbséget tevő szabályozása.
