Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - NÉMETH BÉLA (FKgP)
1283 Milyen nagyságrendekről van szó? 1989ben, 1990ben 7,6 milliárd forint, 1991ben pedig 11,9 milliárd forint volt az államháztartás említett forrásból származó bevé tele. Az 1992es költségvetés 11 millárd forinttal számol, ami a személyi jövedelemadó összegének mintegy 6,4%a. A költségvetés bevételeihez viszonyítva 1,7%ot, míg az államháztartás bevételeiben mindössze 0,7%ot tett ki a forrásadó 1991ben. A növekvő megtakarítások és az eddig meglehetősen magas kamatlábak ellenére sem volt tehát ez az adó igazán érdemi tényező az egyensúly alakulásában. Az 1993ra tervezett bevétel a fenti hányadoknál is lényegesen kisebb jelentőségű. Az említettekből kifolyólag a FID ESZ parlamenti frakciója javasolja: 1993ban szűnjön meg a forrásadó. Javasoljuk: az eddigi 20%os adómérték 1993ban 0%os legyen. Mi lehetne ennek a javaslatnak a következménye? A 20%os adó egy 10%os nettó kamatnál 2,5%os, 15% nettó kamatná l 3,75%os, míg 20%os nettó kamatnál már 5%os rést jelent a bruttó kamathoz képest. Elkülönítése esetén természetesen nem ekkora hányaddal esnének vissza a kamatok, de mindenképpen további eszköz lépne be a kamatokat lefelé szorító tényezők közé. A banko k forrásköltségének csökkenése egyértelműen a kihelyezések olcsóbbá tétele irányába fog hatni. Természetesen számítunk a pénzügyminiszter reakciójára, ami nyilvánvalóan elutasító lesz a kényelmes és fix bevétel elvesztése miatt. Ugyanakkor hadd hívjam fel a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a kamatok csökkenése a költségvetés kiadási oldalára is hat, különösen azért, mert a jelenlegi szabályozás szerint az 1991től felvett hitelek után a költségvetés piaci kamatot fizet. Az 1991 végén kamatozó több mint 900 milliárd forint egészénél persze az általános kamatcsökkenés nem jelentkezne, hisz az 1990 végéig fölhalmozott államadósság mindössze 9%kal kamatozik. Miután azonban az 1991. évi 114 és az ez évre valószínűsített több mint 200 milliárd forint deficit már legalább jegybanki alapkamattal terhelt, csak e tételeknél egyetlen százalékos kamatmérséklés több mint 3 milliárd éves megtakarítást jelentene. Tisztelt Ház! Természetesen rosszindulatú megközelítés lenne részünkről, ha csak abból a feltételezésből i ndulnánk ki, hogy a pénzügyminisztert pusztán a bevételi mohóság jellemzi. Erről szó sincs. Egyelőre annyit kell megállapítanunk, hogy a személyi jövedelemadó idei módosítása – néhány technikai változtatáson kívül – ezt a rosszindulatú megközelítést támasz tja alá. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Németh Béla a független kisgazdák sorából. Felszólaló: Németh Béla (FKgP) NÉMETH BÉLA (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebben a késő esti órában már azt hiszem, hogy a személ yi jövedelemadóval kapcsolatban minden olyan fő pont érintve lett, ami tulajdonképpen ennek a törvénytervezetnek az alapjait képezi. Összességében azért én is egykét gondolatot szeretnék a Kisgazdapárt részéről elmondani. A Kisgazdapárt részéről mi korább an is támogattuk volna, hogy a családi jövedelemadó kerüljön bevezetésre. Mi úgy éreztük, hogy az egy igazságosabb adórendszer. Miért akartuk ezt a családi jövedelemadót? Először is, talán a növekvő munkanélküliség és a családi vállalkozások hatékonyságána k felismerése késztetett bennünket arra, hogy támogassuk a családi jövedelemadót. Avval tisztában vagyunk, hogy 1993ban ez már nem bevezethető, de nem kellene ettől a gondolattól véglegesen elválni, hogy nem valósítható meg nálunk a családi jövedelemadó. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy jelenleg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény tervezete nem módosítható olyan irányban és mértékben, amely számunkra elfogadható lenne.
