Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1284 1994re ki kell dolgozni és be kell vezetni a családi jövedelemadót. Előljáróban csak annyit, hogy a szociálpolitika – azonos pénzmennyiséggel – magasabb ellátási szintet tudna produkálni, és a költségvetés kiadási oldalát jelentősen tudná tehermentesíteni. (21.10) Ugyanakkor a költségvetés bevételi oldalán számottevő csökk enést nem idézne elő. Mielőtt a törvény részleteiről szólnék, két mondatot az 1992. évi személyi jövedelemadóbevételről és a tervezetről. 1992ben 162 milliárd forintot tervezett a költségvetés személyi jövedelemadóbevételnek, a Pénzügyminisztérium előre jelzése szerint ez várhatóan 138 milliárd forint lesz. 1993ban ez a tervezet 192,5 milliárd forint bevételt tervez. Én nem hiszem, hogy lenne a világon olyan pénzügyi államigazgatási apparátus, amely érvényt tudna szerezni a törvény szövegének vagy szelle mének akár az adó bevallása, akár annak megfizetése vonatkozásában. Csak az arányok mértéke nem közömbös, és sem a költségvetés, sem a tisztességes adófizetők számára. Mennyi személyi jövedelemadó nem kerül bevallásra és befizetésre: 20 milliárd, 40 milliá rd forint? E két drámaian nagy összeg között vélelmeznek a szakemberek. Ismételten felmerül a pénzügyi kormányzat, az önkormányzatok felelőssége és érdekeltsége a felelősségben. Az APEH minden évben kimutatja az előző évi jövedelemszerkezetet és a bevallot t, befizetett adó mértékét és összegét. Ennek csak az a szépséghibája, hogy a kimutatást készítő maga is bevallja, hogy bizonyos rétegek a realizált jövedelmük 100%os mértékét hozzák az adóhatóság tudomására, míg mások nem. Aránytalanul nagy terhet viseln ek a bérből és fizetésből élők. Többékevésbé azért is, mert itt az a réteg, amely 100%ig eleget tesz a személyi jövedelemadóbefizetési kötelezettségének. Itt már elhangzott, és én is csak megismételni tudom, hogy az infláció figyelembevételével 1993ban módosítani kellene az adósávokat, és a kereszténydemokratákhoz csatlakozva mi is úgy ítéljük meg, hogy az adómentes sávot 120 000 forintban kellene megállapítani. Ez egy bizonyos mértékig kompenzálná az inflációt. Ezen belül mi úgy értékeljük, hogy a 40%os adó bevezetését egymillió forinton felül mi sem tudnánk javasolni. Az megvitatás kérdése, hogy esetleg egy nagyobb összegnél, másfél- vagy kétmillió forintnál – ahogy a kereszténydemokrata képviselőtársam már elmondta – nem kellenee esetleg bevezetni. A devizaállomány csak a köztisztviselők és a közalkalmazottak viszonylatában adómentes. Ezt a kérdést meg kellene vizsgálni. A törvény a tervezetét a befejezetlenség állapotában hagyja a természeti juttatások vonatkozásában. Úgy a társasági nyereségadó, mi nt a leírt személyi jövedelemadó vonatkozásában a törvényi elrendezést tartjuk megoldásnak. Az alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás vonatkozásában úgy érezzük, hogy tiszta a kép. A saját gazdaság megítélésénél a termőföld bérbeadását a mezőgazda sági kistermelés fogalmánál kell értelmezni mindaddig, amíg a bérleti díj nagyságrendje miatt nem kerül a vállalkozási kategóriába. Összefoglalva: a törvény szövegének és szellemének érvényt kell szerezni. Korrigálni kell a sávokat és az adózási mértéket. A Kisgazdapárt részéről erre próbálunk módosító indítványokat előterjeszteni. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Békesi László, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI L ÁSZLÓ, DR. (MSZP)
