Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
1276 álkft. jött létre. Éppen erre való tekintettel szüntettük meg előző évben a kedvezményeiket. Ez azonban a privatizálások során hátrányos helyzetbe hozta a kft.ket a társaságokkal szemben. Hiszen azok a befektetési kedvezményt i génybe vehetik privatizációs lízing, MRP és dolgozói kivásárlás esetén is. A kft.k ez utóbbit jelenleg nem alkalmazhatják, tehát tagjai saját kivásárlás esetén nem élhetnek befektetési kedvezménnyel. A többi szabályozással való összhang megteremtése érdek ében célszerű ezt a módosítást meglépni, tehát a kft.kre is kiterjeszteni a befektetési kedvezményt tagi kivásárlás esetén. Az ebből származó pénz az ÁVÜ bevétele lenne, tehát nem lehetne kijátszani ezt a szabályozást. A társasági adó fő változásait már j eleztem a személyi jövedelemadózás módosulásaival összefüggésben. Ezen felül főként pontosításokat tartalmaz a törvényjavaslat. Érdemi változást vezet viszont be a szociális foglalkoztató célszervezetek esetében. A jelenlegi szabályozás alapján ezek a szer vezetek csak akkor mentesültek az adófizetés alól, ha nem fizettek osztalékot. A javaslat viszont lehetőséget biztosít ezeknek a szervezeteknek is osztalék fizetésére azzal, hogy a mentesség az osztalékra nem vonatkozik. A gazdasági társaságok esetében a t ulajdonosnak két lehetősége van tőkebevitelre: vagy növeli hozzájárulását, emeli alaptőkéjét – ami a társaságnak olcsóbb – , vagy hitelt nyújt cégének. Ez utóbbi esetben a hitel után kamatot kap, ami azt is eredményezheti, hogy a nagy mértékű hitel nyújtása esetén kamata kifizetése után nem marad pénz a kisebb tulajdonosok részére osztalék fizetésére. Így lényegében rejtett osztalékhoz jut a nagytulajdonos. Ezt a visszaélési lehetőséget szünteti meg a javaslat, amikor kimondja, hogy ha a társaság tőkéjéhez v iszonyítva négyszeres a hitel, ezen túl a kölcsönre jutó kamat növeli az adóalapot. (20.30) Ezzel lényegében olyanná válik, mint az osztalék. Gazdasági társaságok, szövetkezetek esetén az átalakuláskor keletkezett vagyonnövekedés adómentes volt. A javaslat szerint a jövőben a felértékelési különbözet a jogelődnél társaságiadóalapot fog képezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy a házbizottság megszüntette az adótörvényeknél a frakciók vezérszónoki rendszerét. Sokkal egységesebb mederben lehe tett volna tárgyalni az adótörvényeket, hogyha ezt meghagyjuk. Én javaslom, hogy a jövőben a többi adótörvény tárgyalásakor inkább ehhez a formához ragaszkodjunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Matyi László ké pviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Matyi László (SZDSZ) MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr, köszönöm a szót. "Boldogabb lennék, ha azzal kezdhetném az expozét, hogy általános adócsökkentést jelentek be, de hát sajnos, az önök elé beterjesztett adócsomag tanúsága szerint, ez a lépés 1992ben még nem következik be, de az efelé vezető utat már 1992ben megalapozzuk" – kezdte Kupa Mihály pénzügyminiszter úr 1991. december 31én ugyanezt az összevont expozéját. Hölgyeim és Uraim! Azt h iszem, nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy ez az alapozás igen gyengére sikeredett, és nem hogy helyben maradunk, hanem az idei adótörvények összességében – az ÁFAtörvényt is ide értve – inkább adóemelésnek minősíthetők, semmint egy adócs ökkentő politika megalapozásának. Mit tartalmaz ez a vékony személyi jövedelemadótörvénymódosítás? Kétségtelen tény – és ezt Remport Katalin képviselőtársam, illetve a pénzügyminiszter úr az expozéjában elmondta – , számtalan olyan technikai módosítást, am it nyugodt szívvel lehet támogatni. Nem tartalmazza azonban egyrészt a valorizációt, nem tartalmazza azt, hogy az inflációhoz igazítsuk a táblázatot. A Kormány saját számításai szerint is 16 – 19%os infláció lesz jövőre. Hogyha ez megvalósul,
