Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VIZY BÉLA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság tagja: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
1275 szabályt tartalmaz. Ha a magánszemély üzletrészét kivon ja a vállalkozásból, és azt nem működteti más formában, tehát nem vállalkozik vele, akkor meg kell fizetni az üzletrész forrásadóját éppúgy, mint ahogy az ügyvédek esetében is, ha nem viszi be akár egyéni ügyvédi irodába, akár társasági adóba, akkor forrás adót kell fizetni. A kistermelő előtt több lehetőség áll a javaslat szerint, amelyek közül ő választhat. Vagy a jelenlegi formában működteti tovább üzletrészét, vagy más szövetkezetbe, társaságba viszi be, vagy egyéni vállalkozóként bejelentkezik és így mű ködteti, vagy egyéni kistermelő marad. Ebben az utóbbi esetben viszont az ellenőrizhetőség miatt vagy a forrásadót kell megfizetnie, vagy állattartásból származó bevételnek tekintik ezt a vagyont, és így fogja elszámolni. Ha ezzel átbillen a 750 ezer forin tos adómentes határon, adózni kezd, ha pedig eléri a 2 milliós határt, egyéni vállalkozóvá válik. Erre egyébként maga is bejelentkezhet, és akkor nem kell fizetnie a forrásadót. Változást hoz a javaslat a gépkocsiátalány vonatkozásában is. A jövő ben a magángépkocsitulajdonos, a személygépkocsitulajdonos választhat, hogy az üzemanyagnormán felül tételes elszámolással, vagy 8 forintos átalánydíjjal számolja el a költségeit. A Kormány a javaslat elkészítésekor figyelembe vette az Ipartestületek Ors zágos Szövetségének javaslatait. A költségként azonnal elszámolható eszközök értékhatárát felemelte 20 ezer forintról 50 ezer forintra azzal, hogy az egyéni vállalkozó választhat, és két év alatt egyenlő összegben elszámolhatja az ilyen beszerzését. Ezt a társasági adó is átvezeti. Ugyancsak az IPOSZ vetette föl, hogy az egyéni vállalkozókra negatív diszkrimináció érvényesül, amikor is a társaságok fejlesztési célú beruházásaik után nem fizetnek társadalombiztosítást, míg az egyéni vállalkozóknak ezután is kell. Ez a szabály akadályozta a fejődésüket, ezért volt szükség a módosításra. A javaslat szerint csak a munkajövedelemre kell a jövőben tb.t fizetni, a beruházásra nem, viszont éppen ezért a jövőben ilyen beruházás után nem is számolható el amortizáció. Ez a szabály is átvezetésre került a társasági adóban. Elérkeztünk az utolsó lényegi változáshoz: az 1 millió forint feletti jövedelmekre a törvényjavaslat be kívánja vezetni az 50%os progresszív adót. Ezzel kapcsolatban viszont kénytelen vagyok utalni a z előző évi beszédemre, amikor is szakmailag és politikailag pozitívnak minősítettem a 40%ra csökkentett maximális kulcsot, hiszen ezzel megszűnt az átjárhatóság a személyi jövedelemadó és a társasági adó között. Tudomásom szerint a Kormány ettől a lépést ől – ahogy mondta miniszter úr is – 3 milliárd forint bevételt vár, de csak akkor, hogyha ezek a jövedelmek valóban keletkezni is fognak. Valójában azonban a társasági viszonyban állók esetén a magánszemély könnyen kivonhatja az 1 millió forint feletti jöv edelmét a SZJA alól. Menedzseri körben ugyan kompenzálható a menedzser ebből eredő kára béremeléssel, ez azonban csökkenti a társasági adó alapját, tehát összességében nem jár lényeges változással az adóbevételek körében. Így igen szűk körben érvényesülhet csak a jövőben az 50%os kulcs maradéktalanul. Érdemes tehát felülvizsgálni, megérie bevezetni ezt a javaslatot, hoze annyi eredményt, mint amennyit várunk tőle. Ezzel kapcsolatban Zsigmond Attila képviselőtársammal együtt már módosító indítványt is ter jesztettünk elő. Valószínűleg igen sok kritikát fog kapni a törvényjavaslat amiatt, hogy nem emeli az adómentes sáv határát. Ezzel kapcsolatban azonban szükségesnek tartom elmondani, hogy nem is annyira ez a gond, hanem inkább az, hogy az adómentes sáv utá n az első adókulcs jelenti a legnagyobb változást: 25%ot. Minél inkább emeljük az adómentes határt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a későbbiekben ez a kulcsok még nagyobb eltolódásához fog vezetni, ez pedig torzítólag fog hatni a jövedelmi viszonyokr a. Éppen ezért azt várom a Kormánytól, hogy ha az idén nem nyúl az adómentes sávhoz, akkor ez azt eredményezze, hogy a következő évben, 1994re vonatkozóan legyen egy jelentős adótáblamódosulás, amikor is – természetesen az adóterhek lehetőség szerinti cs ökkentése mellett – ne legyenek ilyen nagy ugrások a különböző progresszív kulcsok között. Végül szeretnék egy javaslatot tenni. A kft.k korábban olyan nagy mértékű kedvezményekkel rendelkeztek, hogy szinte minden saját célú beszerzést a kft.k költségén számolták el, így igen sok
