Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ZSEBŐK LAJOS (MDF)
1240 Morvay államtitkár urat idézném, aki azt mondta a belügyi ünnepségen, hogy '56 birtoklásáért kíméletlen harc folyik. Ha valóban így érzi, akkor Morvay úr most nagyon megelégedett lehet, mert a '92es csatát az MDF dön tő fölénnyel megnyerte. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Kösz!) Szeretném felhívni az önök figyelmét – , ha nem vették volna észre – , hogy a hivatalos rendezvényeken kizárólag az MDF szónokai szólalhattak meg, és '56 történelmi személyiségei ezeken a rendezvényeken a mikrofon közelébe se kerülhettek. (Zaj.) Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a hivatalos koszorúzáson a parlamenti erők közül egyedül az MDF politikusai koszorúzhattak, és az ellenzéki pártoktól ezt megtagadták. (Zaj.) Szeretném f elhívni a figyelmet, hogy az Operaházba valóban egyetlenegy meghívót kapott a szocialista frakció is… (Zaj. – Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Az is sok volt! – Derültség.) … lehet, hogy az is sok lett volna, valószínűleg mert az ellenzéki képviselők egy jelentős része nem vállalta volna az álló helyzetben történő, 5 perc hosszig tartó ütemes vastapsban való kötelező részvételt. (Taps az ellenzék soraiban. – Bánffy György: A régi emlékeid előjönnek? – Zaj.) Ha egy kis csönd lesz, folytatnám! Mi úgy gon doljuk, hogy ezeknek az ügyeknek a tanulságait itt, a Parlamentben is le kell vonni. Ezért először is úgy gondoljuk, hogy innen, a Parlament nyilvánossága elől, azok helyett, akik ezt eddig nem tették meg, a szocialisták nevében és mindazok nevében, akik m eg akarták hallgatni a köztársasági elnök beszédét 1992. október 23án, megkövetjük Göncz Árpádot azért az aljas provokációért, ami érte, és biztosítjuk arról, hogy nemcsak az a nép, amely a Kossuth téren kiabált. (16.40) Másodszor: a holnapi nap folyamán kérdéseket fogunk intézni a belügyminiszter úrhoz – úgy látom, az államtitkár úrhoz – a rendezvény bizonyos konkrét ügyeivel kapcsolatban. Harmadszor: a szabad demokratákhoz hasonlóan mi is beterjesztettünk – Jánosi György képviselőtársam révén – egy parla menti ad hoc bizottság felállítására való javaslatot, amelynek úgy gondoljuk az lenne a feladata, hogy megnézné, hogy milyen szervezési hibák történtek és milyen rendzavarások október 23ával kapcsolatban. Azt szeretnénk, hogy ennek a bizottságnak a jelent ése alapján, valamennyi ténynek az ismeretében, néhány hét múlva, a mai hangulati elemektől megtisztítva gondolkodhatnánk el azon, hogy mit kell tenni valamennyiünknek annak érdekében, hogy többet ilyen eset a nemzeti ünnepen minket ne zavarhasson meg. Nag yon örülünk annak, hogy az MDF benyújtott egy olyan törvénymódosítási javaslatot, amely fasiszta jelképek tiltását is tartalmazza. Át fogjuk nézni, és szeretnénk megegyezni abban, hogy valóban ezek a jelvények – mondjuk, Ausztriához és Németországhoz hason lóan – nálunk se legyenek szabadon használhatók. Befejezésül hadd idézzek Antall Józseftől. Antall József nemrég a Parlamentben azt mondta, hogy mindazon jelenségek, amelyek bekövetkeztek – beleértve a demonstrációkat, az eldurvult hangot – , hozzájárultak ahhoz, amelyek a legutóbbi időben történtek cselekedetben és írásban egyaránt. Ez a magatartás hozzájárul a középerők felőrléséhez, az úgynevezett weimarosodási folyamathoz, és ennek szem előtt tartása nemcsak egyetlen pártra vonatkozik – ez vonatkozik, re mélem, a Parlament minél szélesebb körére, majdnem azt mondhatnám: szeretném, ha az egészre. A nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, és ez arra kötelez bennünket, hogy az értelmetlen csaták ügyében fegyverszünetet és a józan ész politikáját folytassuk. Kónya Imrével ellentétben én úgy vélem, hogy október 23án nem az ellenzék és nem a szocialisták rúgták föl ezt a fegyverszünetet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Ugyancsak frakciója támogatásával kért szót Zsebők Lajos, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Napirend előtti felszólaló: Zsebők Lajos (MDF) ZSEBŐK LAJOS (MDF)
