Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1200 alkotmányellenes voltát megállapította, ugyanakkor a rendelkezés azt is jelentette, hogy a jogkeresőknek – ha nem is alanyi jogon – az őket megillető rendkívüli jogorvoslati lehetőséget tulajdonképpen annullálta és ezt megsemmisítette. Természetesen nem alakulhat ki az a helyzet, hogy kevesebb jogorvoslat legyen a magyar bírósági eljárások során, mint ahogy az korábban volt, egy alkotmánysértőnek minősített állapotban. Ennek megfelelően t ehát az általunk javasolt – tehát mind a büntetőeljárás, mind a polgári eljárás tekintetében javasolt – rendelkezések a törvényességi óvás helyébe lépő új intézménynek a kialakítására irányulnak. Ezzel természetesen néhány – ehhez szorosan hozzáfűzhető és az intézmény bevezetését pontosító – módosítást szeretnénk javasolni, és a tisztelt Országgyűlés már ezzel megismerkedett, mind a büntetőeljárás, mind a polgári perrendtartás vonatkozó szabályainak a módosításával. Általában a törvényjavaslatok mindkettőjé ről elmondható, hogy összhangban vannak a távlati kodifikációs elgondolásainkkal, úgyhogy előremutatnak egy jövőbeni és a már említett, a teljes perorvoslati rendszert megújító megoldás irányába. Ami a jelen tárgyalás tárgyát képező törvényességi óvás inté zményét illeti, ez természetesen sok szempontból az előző politikai rendszer jogfelfogását tükröző jogintézmény volt, ellentétes volt az eljárásjogok történetileg kialakult és az európai jogrendszerekre jellemző alapvető elveivel, többek között a jogerő el vével, többek között a felek rendelkezési jogának elvével, többek között a bíróságok, illetőleg a bírák függetlenségének elvével. Ezzel tehát egyetértünk, az Alkotmánybíróság döntésének szellemében. (17.10) Ennek megfelelően a javasolt felülvizsgálati kére lem a törvényességi óvás helyébe olyan új jogintézményt kíván meghonosítani mind a két eljárásjogban, amely megfelel az előbb felsorolt követelményeknek, és amelyet alanyi jogként vehetnek igénybe a javaslatban meghatározott jogosultak. A polgári perrendta rtással kapcsolatos szabályozási javaslat széleskörűen határozza meg a felülvizsgálati kérelemmel megtámadható bírósági határozatok körét. Lényegében minden olyan bírósági határozat ellen megengedi a felülvizsgálatot, amely az ügy érdemére vonatkozik, ille tőleg amely jogai érvényesítésében gátolja a felet. Természetesen a nem peres eljárások is alapvető jogviszonyokat szabályoznak, ezért ez a felülvizsgálati eljárás hatályában – a törvényjavaslat szerint – a peres eljárásokon kívül a nem peres eljárásokra i s kiterjed. A jogerős bírósági határozat megtámadásának az alapja a jogszabálysértés. Ezen túlmenően nem köti semmilyen egyéb feltételhez a felülvizsgálati kérelem igénybevételi lehetőségét a javaslat, a jogerőhöz és a jogbiztonsághoz fűződő érdek ugyanakk or indokolja, hogy a felülvizsgálat kizárásának azokat az eseteit a javaslat szabályozza, amelyeket a tisztelt képviselők olvashattak. Például nyilván nincs helye, semmilyen jogpolitikai vagy törvényalkotási szándékkal nem igazolható, hogy az első fokon jo gerőre emelkedett határozat ellen is ilyen jogosítványt vehessen igénybe az érdekelt, illetőleg az eljárásban részt vevő fél. Ugyancsak nyilván könnyen belátható, hogy a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélettel szemben sincsen helye felülvizsgálat i kérelemnek, és egyéb helyeken, ahol a törvény ezt kizárja, nagyjából a perújítási okok kizárásának eseteit követi a javaslat ebből a szempontból. A polgári peres eljárás során a felülvizsgálati eljárásban kötelező a jogi képviselet, a fél a felülvizsgála ti kérelmet csak ügyvéd vagy jogtanácsos útján nyúthatja be akkor is, ha egyébként korábban, tehát a felülvizsgálati eljárás alapját képező bírósági eljárásban nem adott megbízást jogi képviselőnek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kötelező jogi képviselet k imondása feltétlenül elősegíti – nézetünk szerint – a felülvizsgálati kérelmek szakszerűségét, ugyanakkor nem jelent indokolatlan
