Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1201 anyagi terhet senki számára sem, mert a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül az az egyébként a polgári peres eljárásban tö rvényben szabályozott rendelkezés, amely szerint, ha ennek feltételei fennállanak, az ügyfél számára ingyenes pártfogó ügyvéd kirendelésére kell hogy sor kerüljön. Ami a kérelem elbírálásával kapcsolatos szabályozást illeti, a kérelmet a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírákból álló tanácsban ítélkezve – minden szónak jelentősége van – bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság eljárása során kötve van a felek által előterjesztett kérelemhez, a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatot csak a felek által megjel ölt okok alapján vizsgálhatja felül, hivatalból erre nincsen lehetősége. A kérelemhez kötöttség elve a törvényjavaslat szerint csak rendkívül szűk körben nem érvényesül, azokban az esetekben, amikor olyan kirívó eljárásjogi szabálysértések történtek a joge rőre emelkedett ítélettel kapcsolatos eljárás során, amelyek következtében az eljárt bíróságok cselekményei érvényesen meg nem történtnek tekintendők. A büntetőeljárásra vonatkozó törvényjavaslat, tehát ami a büntetőügyek tekintetében teszi lehetővé a jog erős ítéletekkel szemben felülvizsgálati kérelem benyújtását, ezek szerint felülvizsgálatnak a terhelt javára és terhére egyaránt helye van. A törvényjavaslat fő szabályként a másodfokon jogerőre emelkedett ügydöntő határozatok megtámadhatóságát teszi lehe tővé, a legsúlyosabb anyagi, illetőleg eljárásjogi törvénysértések miatt. Ebben az eljárásban, azt hiszem, hogy bővebb indoklást nem igénylő módon a javaslat nem teszi kötelezővé az indítvány benyújtásánál a jogi képviselő közreműködését. Alapvető büntetőe ljárásjogi elv egyrészt az ártatlanság vélelme, másrészt a terhelt minél kedvezőbb pozícióba hozatala, ennek megfelelően ilyen előírást nem óhajtottunk beépíteni, ezzel szemben természetesen a Legfelsőbb Bíróság – mint egyébként a büntetőeljárásban nagyon sok helyen – a beadvány megfogalmazására, illetőleg a védelem ellátására kötelező módon kirendelt védőt vagy jogi képviselőt rendelhet ki. Természetesen az ügyész részvételét is kötelezővé teheti ilyen esetekben. A felülvizsgálati indítványt – a polgári p eres eljáráshoz hasonlóan – a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírákból álló tanácsa bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során szintén, ebben az ügycsoportban is kötve van az alapügyben megállapított tényálláshoz, a felülvizsgálati indít ványt egyébként ülésen vagy tanácsülésen bírálja el, tehát itt némi eltérés van a polgári eljárással kapcsolatos törvényjavaslatot illetően. A törvényjavaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat felülvizsgálata során elsősorban semmisségi jogkörben jár el, ugyanakkor a büntetőeljárások mielőbbi befejezéséhez fűződő célszerűségi szempontok által is indokoltan, anyagi jogszabálysértés esetén a terhelt javára – tehát csak a javára – lehetővé teszi a megtámadott határozat megváltoztatását is. T ermészetesen a törvényességi óvás megszűnésével egyidejűleg meg kell teremteni az Alkotmánybíróság által elrendelhető felülvizsgálat eljárási szabályait is. Mint önök azt jól tudják, az Alkotmánybíróságról szóló törvény 43. §ának (3) bekezdése ugyanis kim ondja, hogy az Alkotmánybíróság elrendelheti az alkotmányellenes jogszabály alapján, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semm isségéből a büntetés, illetőleg az intézkedés csökkenése vagy mellőzése következik. Ezért ebben a javaslatban a terhelt javára szóló perújítási okként szeretnénk bevezetni a büntetőeljárás szabályaiba az Alkotmánybíróság által ily módon elrendelt felülvizs gálatot, mint egy rendkívüli perorvoslati lehetőséget, amelynek a jogcímét – tehát – egy másik törvény adja. Tisztelt Országgyűlés! A felülvizsgálati eljárás bevezetése természetesen nem változtat a mai bírósági fórumrendszeren. A Legfelsőbb Bíróság a jövő ben is többféle hatáskörben jár el. Egyfelől mint feljebbviteli bíróság elbírálja a megyei bíróság előtt első fokon indult ügyekben benyújtott fellebbezéseket, másrészt pedig dönt a javaslat szerint megvalósuló felülvizsgálati indítványokról és kérelmekről .
