Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A helyi bíróságok létesítéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1196 1990 novemb erében, ahogy az imént már igazságügyminiszter úr említette, egy hasonló jellegű előterjesztést tárgyalt a Ház. Jómagam akkor módosító indítványban kértem az előterjesztő Kormányt, hogy létesítsen városi bíróságot Kőszegen. Akkor kérésem elutasíttatott, á m megjegyzem, hogy a javaslat vitája után három hónappal az igazságügyminiszter úrtól levelet kaptam, amelyben elismerte indokaim jogosságát. Ígéretet tett arra is, hogy 1992. január 1jével felállhat az új bíróság. Sajnos az 1992es indulás csak álom mar adt, de a jobb későn, mint soha elvén mind jómagam, mind Kőszeg és környéke lakossága örül annak, hogy 1993. január 1jével saját bírósága lesz. Engedjék meg, hogy egy rövid történeti áttekintést is tegyek a kőszegi bírósággal kapcsolatban. Az 1328 óta kir ályi, 1648 óta szabad királyi városnak, Kőszegnek már ez utóbbi dátum óta volt igazgatási, statutumalkotási és törvénykezési hatásköre. 1568tól a kétkamarás önkormányzati testületek közül bizonyíthatóan a belső tanács látta el a városi bíróság feladatköré t, majd 1724től mint Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa, a nemesi bíróságnak is otthont adott, és illetékességi területe az egész Dunántúlra kiterjedt. A feudális és korai polgári korszak még két változást hozott. 1787 és '90 között úgynevezett i udicium sub alterumként működött a városi önkormányzati bíróság, majd 1854 és '61 között delegált bíróságként. Az 1863. évi IV. törvénycikkel az Országgyűlés elválasztotta a közigazgatást a bíróságtól, s ezzel vette kezdetét a polgári bírósági szervezetek felállítása. 1872ben megkezdte működését a Kőszegi Járásbíróság mint a jogszolgáltatás területi polgári szervezete, és gyakorlatilag 1949ig működött Kőszegen, illetve 1954ig. Mikor azonban 1954ben megszüntették a Kőszegi járást és beolvasztották a Szo mbathelyi járásba, ez megpecsételte az 1950 – 54 között új, úgynevezett népi demokratikus alapon működő Kőszegi Járásbíróság sorsát. Ez volt az úgynevezett szocialista bírósági korszak, amely azonban a bírósági intézményeiben oly gazdag Kőszeg városát meg is fosztotta a bírói, ügyészségi, sőt telekkönyvi intézményétől is. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, e röpke történelmi áttekintés nem volt hiábavaló, s remélem, önökben is megerősítette a Kőszegi Városi Bíróság felállításának helyességét és jogosságát. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy a városok rangjának helyreállításához, presztízsük növeléséhez nagyban hozzájárulhat egykori intézményeik helyreállítása. Kőszeg esetében még egy lényeges szempontra szeretném felhívni mind az önök, mind az igaz ságügyminiszter úr figyelmét. Kőszeg környékén jelentős számban élnek nemzeti kisebbségek, elsősorban németek és horvátok. A megszületendő kisebbségi törvény már utalást tesz arra, hogy a nemzeti kisebbségek bírósági ügyeiket anyanyelvükön tárgyalják. Én nagyon remélem, hogy ennek tárgyi és személyi feltételeit is sikerül majd megteremtenünk, és ezért is üdvözlendő ez a törvényjavaslat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) Határozathozatal a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem önöket: kíváne még valaki felszólalni? Senki nem jelentkezett. Így az általános vitát lezárom. Indítványozom az tisztelt Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára. Ké rdezem: egyetérteneke a javaslattal? Most szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 209 "igen" szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az indítványt elfogadta, a javaslatot részletes vitára bocsátotta. Kérdezem önöket: kíváne valaki a részletes v itában felszólalni? Senki nem jelentkezett. A vitát lezárom.
