Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1063 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a Ház szabály módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989es országgyűlési határozat módosítására irányuló jelen javaslatot. A két változat közül az alkotmányügyi bizottság, többségi állásponttal, a Bváltozatot támogatta; az Aváltozatra az igenlő szavaza tok azonos számot értek el az ellenszavazatokkal és a tartózkodási szavazatokkal együttvéve, és ez Házszabályunk szerint annyit jelent, hogy az Aváltozatot a bizottság nem támogatja. A bizottság által támogatott Bváltozattal, illetőleg ebben a formában a z alkotmányügyi bizottság, természetesen a módosító javaslatot támogatja egészében is. A többségi álláspontot képviselők oldaláról nagyon röviden az az érvelés, az a gondolatmenet hangzott el, hogy bár politikailag nyilvánvalóan kívánatos, hogy a mandátumo k igazolására a lehető leggyorsabban, minél hamarabb kerüljön sor, és – nyilván ez csak egy elméleti, ad abszurdum fölvetés volt a többségi állásponttal szemben – egy vég nélküli elhalasztása a döntésnek nyilván alkotmányossági aggályokat is joggal vethetn e föl egy ilyen döntéssel szemben, a többségi álláspontban az irányadó megfontolás az volt… (Elhallgat, hogy magára vonja számos, egymás közötti beszélgetést folytató képviselőtársának figyelmét.) … az irányadó megfontolás az volt, hogy egy egyedi esetből – amivel kapcsolatban ez a nagy vita kirobbant, és ami ebben a formájában és ebben a vetületében valóban sokunk szerint nem volt szerencsés – eljutni a másik végletre, és olyan döntést, olyan Házszabálymódosítást végrehajtani, ami viszont az Országgyűlésn ek mindenfajta mérlegelési lehetőségét és mozgásterét gyakorlatilag teljesen beszűkíti, illetőleg teljesen megszünteti, az ugyanolyan szerencsétlen és ugyanolyan káros lenne, mint az a véglet, hogyha a Ház az ilyen ügyekben vég nélkül halasztaná a döntést. Példa is merült fel arra, hogy az 1990es választások után egy mandátum tekintetében az Országgyűlés, igenis, halasztott – és végül olyan változás történt, hogy nem azt a mandátumot igazolta az Országgyűlés, amelyik eredetileg fölmerült volna, tehát igeni s volt rá példa és precedens, hogy adott esetben létrejöhetnek olyan helyzetek, amikor az azonnali döntés nem biztos, hogy helyes döntés, és amilyen esetre nézve fönn kell tartani a mozgási lehetőséget. Gyakorlatilag ez az érvelés hangzott el a többségi ol dalt képviselők részéről, és ez az érvelés volt az, amire a többségi oldal véleményét alapította – nevezetesen: nem támogatta a Szigethy István képviselő úrtól eredő, és most itt általa is megtámogatott és érvelt változatot, hanem a Bváltozat támogatása m ellett döntött. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Szigethy István képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, ezen a bizottsági ülésen nem tudtam részt venni, amelyről Salamon László beszélt. Lehet, hogy éppen ez hiányzott ahhoz, hogy meglegyen a többsége a Bváltozatnak… (Derültség.) … az Aváltozatnak, de nem ez a lényeg: amit ő ellenérvet mondott, az nem ellenérv – egyszerűen tévedés. Annak idején, Haraszti Miklós mandátumának igazolása nem azért maradt el, mert bármilyen probléma lett volna vele, hanem azért, mert nem volt még bírósági döntés. Mihelyt a jogerős bírósági döntés megvolt, a mandátumvizsgáló bizottság minden további nélkül igazolta a mandátumát, és vita nélkül a Parlament tagja lett. Egyszerűen tévedés, amiről Salamon László beszélt. Nagyon örülök, hogy ő csak ennyi érvet tudott mondani, mert ebből világosan kitűnik : aki az Aváltozat ellen szavaz, az arra szavaz, hogy a Parlamentet továbbra is hasonló módon le lehessen járatni, arra szavaz, hogy a kormánykoalíció kezében maradjon egy olyan eszköz, hogy egy képviselőnek a Parlamentbe való beülését meg tudja akadályoz ni. Más érv nincs – ez most teljesen világos volt. Ez után, azt hiszem, egyértelmű, hogy miről lehet szavazni.
