Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A központi költségvetés 1993. évi irányszámairól és a költségvetés-politika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
104 Végül szeretném elmondani, hogy az önkormányzati szféra gazdálkodását erősítik – és most má r nem lehet figyelmen kívül hagyni – azok a kamatbevételek, amelyek az önkormányzati bankszámlák alapján kimutathatóak, megbecsülhetőek. Arról van szó ugyanis, hogy az önkormányzatok banki számláin lévő összegek 1990. december végén 31 milliárd forintot te ttek ki, 1991. decemberére ez 41 milliárd forintra növekedett és ennek az évnek a közepére elérte a 70, azaz hetven milliárd forintot. Ezen belül jelentősen növekedtek az éven belüli lekötésű betétek az elmúlt év végi 12 milliárd forintról 25 milliárd fori ntra. Ez egyrészt azt jelenti, hogy 3500 önkormányzatról és több mint tízezer intézményről van szó, tehát ez szétszóródik, de koncentrálódik is, másrészt azt jelenti, hogy mégsem élhetnek annyira rosszul, mint ahogyan ezt mindig hallom és olvasom. Tisztelt Ház! A munkanélküliség és az ezzel összefüggésben kialakult regionális válsággócok kezelése jövőre még sokkal nagyobb teherviselést követel az államtól. E gondok kezelésére az állami költségvetés célzottan, passzív formában, munkanélkülijáradék formájába n és aktív formában, foglalkoztatási alap, regionális fejlesztések formájában több mint 70 milliárd forintot fordít, ugyanannyit, amennyi ott a betétben van. Remélhetőleg a világkiállítás beindítása, amelyre 14 milliárd forintot irányoztunk elő 1993ra, mé rsékli ezeket a gondokat is. Tisztelt Képviselőtársaim! A belföldi államadósságokkal kapcsolatos kiadások, törlesztések és kamattérítések 1993. évre eső összege több mint 205 milliárd forint. Az adósságszolgálat összes kiadásban mért súlya 1991 óta meredek en emelkedik, míg az 1991. évi tényleges összes kiadás 13%át képviselték, 1992re arányuk eléri a 18,5%ot, 93ban pedig részesedésük a 19%ot is felülmúlja, elérheti a 20%ot. A prognosztizált adósságszolgálati kiadásokból 67 milliárd forint a december 3 1éig keletkezett korábbi évek költségvetési hiányának finanszírozására felvett adósságokkal kapcsolatos. A kiadásnak mintegy 67%a '91 után keletkezett. A lakásalap '91. évi megszűnése mintegy 17%os részarányt képvisel az adósságszolgálatban. Az előrevet ített folyamatok és ez a rendkívül magas – nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan magas – adósságszolgálat felveti azt a kérdést, hogy megoldást keressünk az 1990. év végéig felhalmozott államadósságok egyes elemeinek, illetve ezek adósságszolgálat ának oly módon történő kezelésére, hogy az a költségvetést tehermentesítse. Ez azért is elkerülhetetlen, mert '96tól ezeknek az adósságoknak a törlesztését is meg kell kezdeni, amely önmagában mintegy 7080 milliárd forint körüli többletterhet, kötelezett séget jelent. Szeretném azt is megemlíteni, hogy még ilyen magas adósságszolgálat mellett is, ha megnézzük a költségvetés mérlegét, amely szorosan összefügg a külföldi adósságunkkal és a terhes örökségünkkel, az állami költségvetés folyó bevé telei fedezik a folyó kiadásokat és a beruházásokat. A hiány praktikusan az államadósság törlesztésével, finanszírozásával egyezik meg. Rendeztük a külsőt, úgy rendeztük, hogy az ország el tudja viselni, nem örülünk neki, de elviseljük. A belső államadóssá ggal ugyanez a helyzet, erre is kell megfelelő formát találnunk, megfelelő működési formát. Nem növelhető tovább, mert ez már erkölcstelen, generációs problémákat vet fel, hogy a felhalmozott örökséget, amit kaptunk, azt adjuk tovább majd a gyerekeinknek. Ez nem megy, ezt meg kell fontolni. Tisztelt Ház! Az irányelvekben priorizált – rossz szó ", fejlesztendő területekre a Kormány '93ban 3637 milliárd forint többletet kíván biztosítani. Az oktatás területén e többlet meghaladja az 5 milliárd forintot, zöm e a felsőoktatásra megy. A szociális törvény bevezetéséhez 13,5 milliárd forint többletfedezet áll rendelkezésre. A másik két nagy területen, a honvédelemben, illetve a Belügyminisztériumhoz kapcsolódó rendbiztonsági szerveknél közel 20 milliárd forint fej lesztési többlet szerepel.
