Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A központi költségvetés 1993. évi irányszámairól és a költségvetés-politika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
103 az alábbi forrásbővülést jelentő két előirányzatot, a már említett, közel 12 milliárd forintos bérpolitikai intézkedést, ami az 1992. évi béremelés továbbgörgetése, amelyet egészében állami támogatás fedez, s a szociális, az új szociális törvény révén lehetővé váló új ellátásokra, illeve a meglévő ellátások bővülésére mintegy 12 milliárd forint forr ástöbblethez juthatnak az önkormányzatok. Ez a támogatási nagyságrend különösen figyelemreméltó akkor, ha összehasonlítjuk az állami költségvetés összes kiadásainak, illetve a központi költségvetési intézmények támogatásának az előirányzataival. A Kormány az előbbi támogatási előirányzat kialakításánál mérlegelte a személyi jövedelemadóból származó bevétel megosztását az önkormányzatok és a központi költségvetés között. E mérlegelésnél döntő szempont volt az, hogy a korábbi 5050%os megosztás esetén veszél ybe kerülne a normatív támogatási mértékek legalább 1992. évi nominális szinten tartása. Mivel az irányelvekben is rögzített alapállás az, hogy az önkormányzati szabályozás rendszere alapvetően nem változik meg, az eddig érvényesített megosztás azzal járna , hogy az önkormányzatok nagy részénél allokációs okokból minden eddiginél nagyobb működési zavar állna elő. A Kormány számára tehát a döntési kérdés az, hogy vállalhatóe ez az allokációs feszültség, vagy egy új osztozkodási arányt alakítson ki. Ezeket az alternatívákat mérlegelve született meg az a javaslat, hogy 1993ban az SZJA megosztásánál egy 30: 70%os megosztási arány érvényesüljön. Ezzel lehetővé válik, hogy az említett előirányzatbővüléseket is figyelembe véve összességében a korábban részleteze tt célokra mintegy 40 milliárd forintos támogatási többlet alakuljon ki. A 30%os átengedés azt jelenti tehát, hogy az idei 63 milliárd forintos önkormányzati SZJAbevétel 49 milliárd forintra csökken, tehát a 14 milliárd forintos kieséssel szemben 40 mill iárd forintos növekedés áll. Az SZJA és az állami támogatás együttes nagysága így 10%kal növekszik. Tessék – mondom még egyszer – megnézni a központi költségvetés hasonló számait, és utána beszélni a gonosz államról, amelyik nem törődik az önkormányzataiv al. Továbbra is fennmarad a 2 millió forintos községi támogatás. Az önkormányzati szféra működőképességének fenntartásához figyelembe kell venni az önkormányzatok pénzügyi szabályozórendszerének azokat az elemeit is, amelyek további mozgásteret biztosítana k az alapfeladatok ellátásához, és amelyeket csak részben használnak ki. A legfontosabbak a következők: A '92től érvényesülő helyi adóbevétel lehetővé tette már ebben az évben is, hogy az önkormányzatok éljenek adókivetési lehetőségeikkel. Ez különösen fo ntos abból a szempontból, hogy ezáltal a helyi adótörvényben rögzített adótípusok esetében nem központi adózásra kerül sor, hanem az önkormányzatok mérlegelhetik e bevételbővítő lehetőségüket, és természetesen e bevétel felhasználását. Az elfogadott adótör vényekben túl sok a mentesség. Nehéz helyzetbe hoztuk az önkormányzatokat, ezért ősszel módosító indítványokkal fogok élni. Jellemző, hogy 1991ben évi 420 forint – évi 420 forint – /fő helyi adóbevétel volt az átlag, persze nagyon differenciáltan. Az 1992es költségvetési törvény szabályozása szerint az önkormányzatok részesülnek a különböző privatizációs bevételekből. Ez a bevétel természetesen differenciáltan érvényesül, de némely önkormányzatnál jelentős bevételi többletet eredményez, ezt nem vettük fig yelembe eddig soha a szabályozásnál. Ugyancsak folyamatosan nő az önkormányzatok államtól kapott vagyona is, amelyik egyre értékesebb, és amellyel kevéssé gazdálkodnak. Az eddigi tapasztalatok is arra utalnak, hogy ahol szükséges, ésszerű és együtt tudnak működni, az önkormányzatok jelentős forrást, pénzt tudtak megtakarítani intézményi struktúra kialakításával, közös intézmények működtetésével és így tovább. (17.00)
