Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH LÁSZLÓ, DR. (FKgP)
1019 1991. évet 700 millió forint veszteséggel zárta. A vagyonkezelői pályázat kiírásáig ez évben további 800 mi llió forint veszteség halmozódott fel, ezért a hitelező bankok a tartozások rendezését, illetve a vagyonkezelést már csak 1,1 milliárd forintnyi ÁVÜgarancia mellett vállalták el. Az elvégzett vagyonértékelés alapján a vállalati vagyonvesztés olyan mértékű volt, hogy az átértékelt saját vagyon is negatív, ugyanakkor a hosszú- és rövidlejáratú hiteltartozás meghaladta a 3,6 milliárd forintot. A kialakult helyzetre tekintettel az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1992. szeptember 16án ismét megtárgyalta és a vállalat további eredményes működésének kilátástalansága miatt határozott a vállalat felszámolásának kezdeményezéséről. A vállalati biztost utasította, hogy az 1991. évi IL. törvény 22. szakasz (1) bekezdés b) pontja alapján a bíróságnál kérje a fels zámolási eljárás lefolytatását. A Békés Megyei Bíróság a felszámolást elrendelte és felszámolóként a Pénzintézeti Központot jelölte ki. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Békéscsabai Konzervgyár mintegy 3,6 milliárd tartozáskiegyenlítésére a felszámoló ált al a felszámolás körébe tartozó vagyonból a vonatkozó törvény – a felszámolási eljárásról szóló törvény – 56. szakasza szerinti sorrendben kerül sor. E tekintetben a termelőket a felszámolás költsége, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések, továb bá életjáradék, kártérítési járadék, szavatossági, jótállási, kártérítési követelések, valamint a társadalombiztosítási tartozások, az adók és a közüzemi díjak megelőzik. Tisztelt Képviselő Úr! Kérdéseire a válasz az elmondottakból már adódik. A törvény 62 . szakasza szerint az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel. Felelősséggel csupán néhány járadékjellegű követelésért és olyan vagyontárgyakért – például a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari kapacitás okért – tartozik, amelyek nem vonhatók be a felszámolásba. A felszámolási eljárás időszakában állami beavatkozás legfeljebb csak a fennálló állami tartozásokról – adók stb. – való lemondás útján lenne lehetséges. Erről azonban az államháztartásról szóló 19 92. évi XXXVIII. törvény 108. szakasza (2) bekezdésének előírásai szerint csak törvényben lehetne rendelkezni. A második dolog: a 3,6 milliárd forintos adósságállomány és a vagyon arányát, továbbá a törvény által előírt kielégítési sorrendet figyelembe vév e a kistermelők kifizetése várhatóan csak akkor biztosítható, ha a felszámolási eljárás során a nagyhitelezők megállapodnak abban, hogy az alapanyagtermelők felé fennálló tartozást soron kívül rendezzük, erre a törvény 43. szakasza szerint lehetőség van. T ehát állami kezességet nem tudunk vállalni, de el lehet érni a nagyhitelezőknél azt, hogy soron kívül fizessék ki a kistermelőket. Kérem, hogy a kérdésre adott válaszomat elfogadni szíveskedjék, mert interpellációra se tudok többet válaszolni. Köszönöm szé pen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm a pénzügyminiszter úr válaszát. Dr. Horváth László, a Független Kisgazdapárt képviselője kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez "A Vetőmag Vállalat ügyében" címmel. Horváth László képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Horváth László (FKgP) – a földművelésügyi miniszterhez – "A Vetőmag Vállalat ügyében" címmel HORVÁTH LÁSZLÓ, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Vetőmag Vállalat 1990. január elsejei dátummal k ft.vé alakította területi központjait és a belföldi ellátó központot is. A fő tulajdonos mindenütt 50% feletti részaránnyal a Vetőmag Vállalat maradt. A még jelenleg is
