Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
1012 Ha rmadszor: nézetünk szerint ha és amennyiben tudományos megalapozottságúnak tekinthető, hogy a zigóta genetikailag ember, úgy az ontogenezis különböző fázisainak nincs további jogi relevanciája. A tételes jog oldaláról ez oly módon igazolható, hogy sem az e mberölés, sem a magzatelhajtás jog által poenalizált tényállása nem tartalmaz életkorhoz igazodó szakaszolást, hanem mindkettő a maga körében egészében védi a megszületett, illetőleg a megfogant emberi életet, annak fejlődési állapotától függetlenül. Negye dszer: meg kell azonban jegyeznem, hogy az igazságosság eszményével nem fér össze, hogy a jogrend a férfitársadalom kiváltságait konzerválja. Ezért az államnak kötelezettsége a megfelelő megsegítőrendszerek kiépítésén túl a gyermekvállalással járó terhek l ényegesen igazságosabb elosztása. Mindamellett, hogy az abortusz nem lehet népesedéspolitikai eszköz, szembe kell nézni azzal a ténynyel, hogyha a társadalom jövője érdekében képtelen áldozatvállalásra, olyan áldozatokra kényszerülhet, amelyeket nehezen fo g elviselni. Ezt a szempontot mint alapvető kérdést úgyszintén az egész jogalkotásban kell érvényre juttatni. Szükségesnek tartom az eddigi viták tapasztalatai alapján néhány tényre felhívni a figyelmet, és néhány érvre válaszolni. Bár megjegyzem, hogy eze n falak között korábban egy képviselő így sóhajtott fel "Mit érnek az érvek, ahol a tények nem számítanak?" Az eutanázia szabályozásának kérdése ugyanis nem azonosítható a magzati élet védelmével, nem felel meg a valóságnak ugyanis az a feltételezés, hogy azonos minőség az emberi élet kezdete és vége, hiszen be nem avatkozás esetén a kezdetétől van fejlődés, a végéről azonban ez nem mondható el. Az ilyen beállításról erkölcsileg az állítható, hogy az egyik rosszal nem lehet a másik rosszat igazolni. Végezet ül hadd hívjam fel a figyelmet arra az erkölcsi kötelezettségre, hogy Mózes ötödik törvényétől fogva a világon bármikor, bármilyen jogrend volt, a "Ne ölj!" parancsa alól senki felmentést nem adhatott. Aki tehát lelkiismerete szerint így vélekedik, minden alkalommal kövesse lelkiismerete szavát. Amikor ebben a súlyos kérdésben törvényt kell alkotnunk, a művészet az, amely a legjobban képes megközelíteni az élet misztériumát, ezért hadd idézzem Kosztolányi Dezső szavait az emberi méltóságról. "Okuljatok mind annyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több, és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemeket. Nézzétek, itt e kéz, mely kimondhatatlan ködbe v ész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka." Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik G. Nagyné dr. Maczó Ágnes képviselő asszony, független képviselő. Felszólaló: G. Nagyné dr. Maczó Ágn es, a független képviselők részéről G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé, mellyel egyértelműen bizonyítható újra, hogy a törvényhozás, a politika és az erkölcs de mokráciákban szorosan öszszefüggő és összetartozó fogalmak. Ahol pedig a politika és a törvényhozás területeiről az erkölcsöt kiiktatják, ott előbbutóbb a közösség létét kérdőjelezik meg, s fennen kezdik hangoztatni, hogy nincs is nép. Mi az, hogy nép? Ha egy közösség életéből a természet teremtést hordozó törvényeit igyekeznek kitagadni, ha megpróbálják erőszakosan belénk sulykolni, hogy idealizmus és materializmus egymást kizáró fogalmak, hogy a test és a lélek egymással szemben állnak antagonisztikusan, szóval ha ilyenekkel vezetnek félre módszeresen egy közösséget, annak olyan súlyos következményei lehetnek a társadalomra nézve, ami itt az elmúlt évtizedekben történt: több millió magzat elpusztítása tudatosan és – sajnos – tudatlanul.