Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
1013 Persze visszavonom az előbbi fejtegetést azonnal, ha valaki itt a Ház előtt bemutatja nekünk, hogy a testét a lelkétől el tudja különíteni. A Kádárrendszer fölött a legnagyobb ítéletet, a legnagyobb kritikát a több millió, egyes feltételezések szerint: h atmillió áldozat mutatja. Egy valaha anyakultusszal, anyatisztelettel rendelkező nép önpusztító tragédiája. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy teremtéstörténetünk első anyja, vagyis édesanyja, Tündér Ilona minden hölgy örök nevét Ilona, vagyis életanya viseli. Történelmünk során talán összesen nem esett áldozatul annyi ember, mint amennyi az elmúlt évtizedek magzatáldozata volt. Mennyi Werbőczy és Zápolya kell ennyi halálhoz – tette fel a legsúlyosabb kérdést Ratkó József. Köttetett béke a halállal, nag y szégyenünk iszonyú. S amit nem végzett el a fegyver, deres, hüvelykszorító, kaszatömlő, karó, tüzes trón, akasztófa, kerék, elvégzik most a szikék, nikkelkanalak, csipeszek, s elvérzik ez a nép. (13.00) A magzati élet védelméről írott hatalmas verset, A halott halottaimat a nemzet valójában nem ismerheti, rádióban nem mondták, televízióban nem mondták, talán nem véletlenül. Pedig ezt kellene nagy nyilvánosság előtt haladéktalanul a nemzet elé lobbantani. A felelős anyaféltő, anyavédő szót. Titkolják előlü nk a nekünk írott himnikus figyelmeztetést, aztán azon csodálkoznak, hogy elvetemültünk önmagunktól. A tükröt rejtették el előlünk, a tükröt. S anélkül, hogy ebben a tükörben végre magunkra ismerve, eltűnődve belenézhetnénk, törvényjavaslatot tettek elénk, hogy mielőtt még megláthatnánk valódi magunkat, szavazzunk gyorsan, ripszropsz önmagunk ellen. Olyan javaslatot terjesztettek elénk, amely jogi szempontból sietősen elnagyolt, manipulatív, összemosott és félrevezető. Ezen okok miatt a törvényjavaslatról főleg jogi szempontból szeretnék most véleményt nyilvánítani. A törvényjavaslat A magzati élet védelméről címet viseli, s ha fellapozzák, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy ezen címszó alatt két oldal, míg a terhesség megszakítása címszó alatt 1617 olda l sorakozik. Ha a törvényjavaslat kilenctized részében a terhesség megszakításával foglalkozik, akkor meg kell állapítanunk, hogy már a címében is félrevezeti a Parlamentet. Míg az Aváltozatot a törvényjavaslat elején 7 sorban, azaz hét sorban tárja elénk , addig a Bváltozatot jóval hosszabban taglalja, s így az arányokkal is befolyásoló hatásra törekszik. Mindemellett az elmúlt hetekben a sajtóban, a televízióban a Bváltozat propagandája kapott döntő hangsúlyt, az utolsó pillanatban pedig a közvéleményk utatás eredményét is megkaptuk. A törvényjavaslat s a propagandisztikus sulykolások is annyira egy irányba tendálnak, mintha csak egyetlen változat lenne előttünk. Mindezt csak kissé ellensúlyozza az imént elhangzott miniszteri expozé és néhány elhangzott vezérszónoki felszólalás. Jelenleg ugyanis szinte semmi esélye nincs annak, hogy az Aváltozat kerüljön itt megszavazásra. A törvényjavaslat legsúlyosabb hiányosságát abban látom, hogy amíg a magzatot agitatív módon védi, győzködéssel, felvilágosítással, a ddig az abortusz mellett törvényileg foglal állást. Ez leleplező aránytalanság és diszkriminatív jellegű. A magzatot egy úgynevezett magzatvédő törvényben ugyanolyan jogvédelem kellene hogy megillesse, mint a magzatot hordozó anyát. Vajon beszélhetünke ma gzati élet védelméről akkor, amikor a törvényjavaslatban ezt olvassuk: minden szülészeti, nőgyógyászati osztályt működtető területi ellátást végző intézményben biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végző team működését. Tehát ahol esetleg edd ig nem volt, ott is kell hogy legyen ezek után. Ez azért elgondolkodtató a törvénytervezet magzatvédő hatását illetően. Miközben a Népjóléti Minisztérium következetesen hallgat arról, hogy az utóbbi években szülőotthonokat – különösen vidéken – folyamatosa n szüntettek meg, egyiket a másik után, Abaújban 84 településre maradt egy szülőotthon, vagy bezárták például a több tízezer embert érintő, kiválóan működő püspökladányi
