Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A központi költségvetés 1993. évi irányszámairól és a költségvetés-politika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
102 A felsőoktatás kiemelt helyen szerepel: húzóágazata a magyar gazdaságnak – és a magyar költségvetésnek is ", támogatásának növelését a 2000ig szolgáló felsőoktatási fejlesztés i program alapozza meg. A támogatás növelését igényli a hallgatólétszám jelentős növelése – elsősorban a humán területeken. A korszerű szervezeti formák kialakítása, három vidéki városban universitas létrehozása főként a felújítási pénzeszközök növelését i gényli. Lehetőséget kell teremteni új képzési programok és szakok indításához, a képzési rendszerek szerkezetének és módszerének korszerűsítéséhez. Tisztelt Ház! Közismert paradoxon, hogy miközben évek óta dinamikusan növekednek az államháztartás egészségü gyi, szociálpolitikai jellegű kiadásai, addig a hatékonyság javulására ugyanez nem mondható el, sőt, növekednek a társadalmi feszültségek, halmozódnak a megoldatlan problémák. Látnunk kell, hogy a megváltozott társadalmigazdasági viszonyok között elkerülh etetlen, hogy már 1993tól lépések történjenek a nagy ellátórendszerek reformjának indításában is. Nyilván felül kell vizsgálni a jövedelmi helyzettől független szociális ellátások körét, és egyre inkább a rászorultságon alapuló ellátások kerülnek előtérbe . (16.50) Gondolok itt például az alanyi jogon járó családipótlékrendszerre vagy a felsőoktatási hallgatók támogatási rendszerére. Hasonló paradoxont jelent az egészségügyi ellátás minőségi javítása és finanszírozása is. Egyfelől igaz, hogy alacsony az eg y főre eső egészségügyi ráfordítás, másfelől az is igaz, hogy a jelenlegi ellátó- rendszer, különösen a fekvőbetegellátás működésében sok a pazarlás, a diszfunkcionális elem. Úgy vélem, hogy sem a lakosság, sem a gazdasági szféra, sem a költségvetés drasz tikusan tovább nem terhelhető. Az egészségügy forrásigénye ugyanakkor változatlan struktúra mellett finanszírozhatatlannak tűnik. Ezért a jelen és a jövő érdekében elkerülhetetlen, hogy a belső struktúra átalakítására, a kórházi osztályok összetételének és komfortosításának változtatására célzottabb, rövidebb idő alatt, és elsősorban kórházi ellátáson kívüli gyógyítás feltételeinek kialakítására minden lehető eszközt igénybe vegyünk. Így költségmegtakarítást tudunk elérni és a forrásigény mérséklését is. Vé gezetül e témáknál le kell szögezni, hogy egy piacgazdaságot építő országban a cél a munkajövedelmek növekedése lehet, s a kiépülő szociális háló a rászorulókat kell hogy segítse. A fegyveres erők tekintetében az ország védelmét, külső és belső biztonságát szolgáló testületek feladatkörének, szervezeti rendszerének stabilizálására törekszünk. Az ehhez szükséges minimális feltételrendszer megteremtése tükröződik az irányelvek prioritásában is. Lényegében arról van szó – anélkül, hogy katonai szakértői rangra pályáznék ", hogy a költségvetés részéről is meg kívántuk alapozni az ország védelmi képességének fenntartását, a határőrizet és hadrafoghatóság szintjének megerősítését. A közbiztonság fokozása érdekében a közelmúltban határozott szakmai lépésekre került sor, ez találkozik a lakosság, a társadalom igényeivel. Tisztelt Országgyűlés! Az 1993as önkormányzati támogatási előirányzat kialakításánál a Kormány abból indult ki, hogy az előirányzat továbbra is tegye lehetővé az önkormányzati szféra működőképességé nek fenntartását. Természetesen a támogatás nagyságának meghatározásakor igazodni kellett azokhoz a makrogazdasági feltételekhez, amelyek a társadalmi közkiadások egyéb területein is érvényesülnek. Ennek megfelelően az önkormányzati szférában sem érvényesí thető a dologi, illetve bérautomatizmusok figyelembevétele. Alapvetően arra van lehetőség, hogy az 1992. évi támogatási szint a legfontosabb determinációkkal növekedjék. Így a Parlamentnek benyújtott költségvetési irányelvekben az önkormányzatok részére el őirányzott 239240 milliárd forint az alábbi célok támogatását tartalmazza: A címzett és céltámogatások növelésére 7 milliárdot, az önkormányzatok bővülő feladataihoz 4et, új normatívaként a sportnormatívára fél milliárdot, a lakásépítés helyi támogatásár a az ÁFAvisszatérítés megszűnése miatt plusz 3 milliárdot, az SZJAkompenzációra 2 milliárdot és tartalékra 2 és felet. A támogatási összeg még nem tartalmazza
