Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP)
1010 erkölcsi törvények, mint az élet védelme, a létjoga, amelyet minden törvényalkotónak figyelembe kell venni, aki alapvető kérdésekben a természetjogot ismeri el rendezőelvnek. Mielőtt a rendezés elvére rátérnék, szeretnék Fodor Gábor felszólalására re agálni, főleg jogfilozófiai fejtegetéseire. Én úgy gondolom, hogy a jogfilozófiai fejtegetései alapvetően kihagyták azt a kérdést, ami az emberi élet lényegét érinti, illetőleg azt a kérdést, hogy az egyedfejlődés hogyan ágyazható bele a jogfilozófiai fejt egetéseibe. Ezt a kérdést megkerülte, úgy gondolom, hogy így az alapvető kérdésekre nem válaszolt. Tehát nézzük, hogy a rendezés elvei az alkotmánybírósági döntés után milyen lehetőségeket adnak a jogalkotónak. Ha tehát kellő alázattal belátjuk és beláttat juk, hogy a kérdésnek nincs megoldása, akkor a kiindulópontunk az lehet, hogyan lehet rendezni a társadalom szempontjából hasznosan a problémát. A jogalkotás középpontja a közjó. A közjó jelenti azon feltételek összességét, ahogyan egymá sra utalt emberek csoportja feladatait teljesítheti. A közjó a társadalom egészének java, konkrétan tehát a kérdés rendezésének központjában egyrészről az emberi élet és személyiség minél hatékonyabb vélemét, másrészről a felelős apaság, felelős anyaság in tézményét kell állítani. Ennek a kívánalomnak tesz eleget a 6494es szám alatt benyújtott, a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat, de rendeltetését csak akkor töltheti be, ha a jogalkotás és a jogrend következetes. Az egész jogrendet családbaráttá teszi. Az Alkotmánybíróság idevágó határozata kiemeli az állam életvédelmi kötelességét, ami kiterjed a keletkezőben levő emberi életre is, csakúgy, mint a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására. Ezért kötelezettségünk, jogalkotói állapotbeli kötelességünk olyan törvény meghozatala, amely minden megfogant élet tisztességes, emberhez méltó létfeltételeit egész életútján biztosítja. Ez többek között azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk a család intézményét, meg kell teremtenünk a szociális bizt onságot, és minden törvényalkotásnál ezeket az értékeket szem előtt kell tartanunk. Ha figyelmesen tanulmányozzuk az idézett alkotmánybírósági határozat részeit, amelyek kijelölik a jogalkotás számára a lehetséges rendezőelveket, akkor látnunk kell, hogy a z élet védelme absztrakt és konkrét formában egyaránt kötelezettségeket ró az államra. Ettől a törvénytől azonban nem lehet számon kérni azt a feladatot, amelyet az egész jogrendnek kell biztosítania. A törvény leglényegesebb, feltétlenül legtöbb vitát kiv áltó alapja az, hogy a jogalanyiságot kiterjeszti a magzatra. Elnézést kérek, megint kénytelen vagyok reagálni Fodor Gábor fejtegetéseire. Ez az értelmezés magából a törvény címéből, a rendszerbeli elhelyezéséből, az 1. §ból, továbbá az új intézmények bev ezetéséből egyaránt levezethető. Ha nem, akkor úgy gondolom, hogy egyértelművé kell tenni, és akkor valóban egy olyan dologra hívta fel Fodor Gábor a figyelmet, amiben a törvény javításra szorul. A jogalanyiság kiterjesztését, az Alkotmánybíróság ezt a jog alkotói aktust a rabszolgaság eltörlésénél is jelentősebbnek tartja. Ez a megfogalmazás a teljesség igényét hordozza. Milyen érvek támasztják alá ezt a kiterjesztő értelmezést? Először a természettudományok. Tény, hogy az élve születés fogalma bizonyosan m eghaladott álláspont. Az emberi lét a lehetőségek sorozatából áll. A biokémia fejlődésével igazolható, hogy genetikai értelemben a zigóta ember, ez ma a genetikusok többségi álláspontja. Ahogy az egyik alkotmánybíró fogalmaz párhuzamos véleményében: a magz at tehát biológiailag ember, és nem dolog, tárgy, genetikailag befejezett egyéni individuum. Másodszor: Filozófiai, erkölcsi érvek. Mint a neotomista Jacque Maritain kifejti: az emberi csírasejtben a fogamzás pillanatától kezdődően virtuálisan jelen van az emberi természet. Virtuálisan azt jelenti, hogy reálisan, habár nem formálisan. Ez a megfogalmazás kifejezi az élet védelmére, a lét jogára vonatkozó természetes erkölcsi törvényt. Harmadszor: a közfelfogás. Nemrég, két évvel ezelőtt készült felmérés elem zéséből kiderült, hogy a megkérdezettek 55%a a fogamzástól, 21%a az embrió megmozdulásától számítja az emberi
