Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
1003 azonban az is igaz, hogy a terhesség kihordása egy potenciális emberi életért való felelősségvállalás, e zért úgy véljük, hogy a terhesség megtartásáról vagy megszakításáról való döntés a terhes nő személyes ügye. A terhes nő önrendelkezési jogának elismeréséből szerintünk az következik, hogy nemcsak az abortuszról való döntés, hanem a döntés indoklása is a t erhes nő személyes felelősségének körébe tartozik. Magánéletének körébe tartozó döntésének sérthetetlensége mellett azonban a terhes nőnek az a kötelezettsége a társadalommal szemben, hogy a döntést ne formális indokokra hivatkozva, hanem éppen ellenkezőle g, kellő megfontolás alapján hozza meg. Ezért az állam feladata abban áll, hogy a lehető legtöbb segítséget nyújtsa a terhes nőknek a felelős döntés meghozatalához, azaz megfelelő mennyiségű információval lássa el a nőket döntésük minden irányú következmén yeire nézve. Ha a terhes nő az abortusz mellett dönt, akkor az állam biztosítsa számára a legmodernebb és a legkisebb veszéllyel járó orvosi eljárásokat, ha pedig az abortusz elkerülhető, akkor az állam tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nő ne az a bortusz mellett döntsön. E feladat sikeres elvégzése érdekében az állam csupán annyi kényszert alkalmazhat, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a terhes nő ne hozzon nyilvánvalóan elhamarkodott döntést, hanem vegyen fontolóra minden lényeges körülményt, vál lalja el azt az erkölcsi felelősséget, amelyet helyzetéből következően az önmagáért viselt felelősségen túlmenően a társadalommal szemben is vállalnia kell. Nézetünk szerint az abortusz jogi szabályozásának lényegi eleme nem is a művi terhességmegszakításr ól kell szóljon, hanem a terhes nő abortuszról való döntésének körülményeiről. Az abortusz magyar szabályozásának tehát azt az eljárását kell kialakítani, amelynek során az állami szervek a leghatékonyabban tudják szolgálni a terhes nő döntésének előkészít ését, az állami kényszereszközök alkalmazása nélküli abortuszmegelőzést. Ez az eljárási megoldás egy olyan kompromisszumra nyújt lehetőséget, amely a terhes nő önrendelkezési jogának sérelme nélkül védelmezi a magzat életét. Ez a megoldása az abortusznak n em anyagi jogi, hanem eljárásjogi korlátozását jelenti. Az ilyen szabályozás megköveteli ugyan az abortusz indoklását, de azt a terhes nőt, aki egészségi okokon kívül is igényli az abortusz elvégzését, eleve szükséghelyzetben lévőnek tekinti, azaz a terhes nőre bízza annak eldöntését, hogy saját helyzete és körülményei indokoljáke az abortuszt vagy sem. A szükséghelyzet ez esetben olyan általános indok, úgynevezett eljárásjogi feltétel, amellyel nem jár együtt bizonyítási teher, mert ennek a feltételnek a megléte a terhes nő megítélésén alapul. Erről a döntésről a terhes nőnek mindössze nyilatkoznia kell és formális értelemben ez a nyilatkozat számít a beavatkozás elvégzésének feltételéül. A FIDESZ már korábban nyilvánosságra hozta ezen elképzelését és úgy tűnik, manapság ez ritka kivételnek számít, hogy javaslatunk egyes kormánykörökben megértésre talált. Sőt, párhuzamosan gondolkodtunk hasonló megoldáson, így a terhességmegszakítás eljárásjogi korlátozása olyan megoldássá válhat, amelyről a részletes vitáb an közösen vitatkozhatunk. Ez lehetőséget adhat arra, hogy számos országtól eltérően, Magyarországon az abortusz kérdése ne váljon csatatérré, hanem a társadalom széles rétegei számára igyekezzünk kielégítő szabályozást találni. A bíróságokról szóló törvén y elfogadásának látszólagos kompromisszuma, majd a kinevezések ügyében a Kormány részéről a kompromisszum felmondása viszont arra tanít bennünket, hogy a vitát mindaddig folytatni kell, ameddig valódi egyetértésre nem jutunk. A valódi egyetértés záloga ped ig a garanciális kérdések megnyugtató rendezése. S pár szót az Alkotmánybíróság határozatáról: jogi álláspontunk kialakításakor az Alkotmánybíróság 64/1991. számú határozatából indultunk ki. E határozat szerint az Alkotmánybíróság rámutat azokra az alkotmá nyos keretekre, amelyek a törvényhozónak a magzat jogalanyiságára vonatkozó döntésétől függően az abortusz alkotmányos lehetőségeit behatárolják. E
