Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
1002 Ez a konfliktus ugyanis nem csupán a terhes nő és a magzat között rögződne, hanem a jogalanyok között általában is létrejönne. Az általános jogalanyisághoz képest a m agzat jogalanyisága mindenképpen csökkent értékű, gyengébb jogalany lenne. Ez a jogalany sokkal jobban rászorulna az állam védelmére, mint más jogalanyok, hiszen a magzatot nem más magzatokkal, hanem lényegében az őt hordozó nővel szemben kellene folyamato san védelmezni. Szigorúan tiltani és büntetni kellene például, hogy a terhes nő dohányos életet vagy más módon a magzatra negatív kihatást gyakorló életmódot folytasson. Erre a védelemre azonban az állam nem lehet képes, ezért a magzat jogainak sérelme áll andóbb és folyamatosabb lenne, mint általában más jogalanyok jogainak megsértése. Mindez pedig sértené a jogalanyiságok egyenértékűségének elvét s ezen keresztül a magzaton kívül minden más jogalany egyenlő igényének, jogainak tiszteletben tartását. Kérdés azonban, hogy ha a magzatot nem tekintjük embernek, akkor szükségképpen kiszolgáltatott marade az őt hordozó nő önkényének? A modern jogfelfogás válasza az, hogy nem. A magzat jogalanyiságának megtagadása nem jelenti a magzat védtelenségét. Az abortusz k orlátozása nemcsak azon az alapon képzelhető el, hogy a magzati élet sérthetetlen, hanem azon az alapon is, hogy a jogalkotói szándék jogi védelem alá helyezi a magzatot. Ez a védelem azonban csak korlátozott lehet, mert nem korlátozhatja abszolút módon a terhes nő önrendelkezési jogát. Ez a védelem egyfelől szavatolhatja a társadalom önreprodukciós érdekeit, másfelől a terhes nőket is megóvhatja attól, hogy alanyi jogaik csorbát szenvedjenek. Ez a megoldás elismeri, hogy a magzatnak elemi érdeke fűződik a megszületéshez, ám fenntartja a nők azon igényét is, hogy jogaikat teljes egészében csak mások, tehát emberi jogaik gyakorlására képes más emberek jogai korlátozhatják. Pár szót a szociológiai megközelítésről. Ha szociológiai szempontból nézzü k az abortuszt, akkor le kell szögeznünk, hogy a terhességmegszakítást lehet illegálisnak nyilvánítani, de ezzel a lépéssel az így törvénytelenné váló beavatkozások számát nem tudták még sehol a világon számottevően csökkenteni. Sokan használják, manapság kissé demagóg módon a négymillió meg nem született magyar állampolgár megfogalmazását. Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy e kétségkívül szomorú adathoz az abortusztörvénynek vajmi kevés köze van. Nagyban függenek viszont e számok az adott ország kulturáli s helyzetétől, a társadalmi tradícióktól. Közismert, hogy a világ legengedékenyebb, legliberálisabb szabályozásával büszkélkedhető skandináv országokban vagy a hasonlóan nyitott törvényekkel rendelkező Hollandiában nagyságrendekkel alacsonyabb a terhességm egszakítások száma, mint például nálunk. Egy 1984es adat szerint az ezer ismert terhességre jutó abortuszok száma Magyarországon 409 volt, miközben Finnországban 168, Hollandiában pedig 97. Mindezek közben Ceausescu Romániájában, ahol a totális diktatúrák hagyományainak megfelelően szigorú abortuszszabályozást tartottak érvényben, a becslések szerint a magyarországinál is nagyobb arányban hajtottak végre embertelen egészségügyi körülmények között – terhességmegszakításokat. Tehát a bevezetőben vázolt, társ adalmilag kívánatos célt döntő részben a szexuális kultúra emelésével, okos és segítő felvilágosítással lehet hosszabb távon elérni, nem pedig szigorú, anakronisztikus törvényi szabályozással. Most pedig a FIDESZ álláspontjáról: számunkra az abortusznak cs ak olyan szabályozása fogadható el, amely megkívánja ugyan az abortusz indoklását, de nem kényszeríti hamis indoklásra a terhes nőt. Az abortusz problémája nem szemlélhető önmagában, a terhes nő társadalmi helyzetétől elszakítva. Egyfelől igaz az, hogy az abortusz egy lehetséges emberi életről való lemondás, ezért elfogadjuk, hogy az állam indokláshoz köti a művi terhességmegszakítás elvégzését. Másfelől
