Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A központi költségvetés 1993. évi irányszámairól és a költségvetés-politika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
101 kialakulását kívánja ösztönözni – ezt fogja tenni a kétkulcsos pozitív áFA is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutását, a belföldi piaci zavarok mérséklését továbbra is segíti a – remélem, most már törvényerőre emelt vagy emelendő – agrárpiaci rendt artás, ahonnan az 1992. évihez hasonló exporttámogatást, illetve agrárpiaci támogatást folyósítunk. 1993ban is folytatódik a tulajdoni átalakítást segítő reorganizációs program, amelyet új formában privatizációs bevételekből is erősítünk. Az újabb aszály miatti problémák megoldását az 1992. évi aszállyal kapcsolatos hitelek prolongálásával, új hitelkedvezmények biztosításával és egyéb kedvezményekkel is segíteni kívánja a Kormány. Az ide vonatkozó számítások jelenleg is folynak – döntés a közeljövőben várh ató. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tétele a központi költségvetési szervek támogatása. Ennek tervezésénél abból indultunk ki, hogy a központi költségvetés elosztási lehetőségeinek lényeges beszűkülése el lenére, tartós inflációs hatások mellett is sikerült fenntartani a költségvetési intézményrendszer működőképességét, és ezen felül teljesen új kötelezettségvállalásokat is teljesíteni, mint például oktatási, kulturális programok megvalósítását vagy a nem á llami szervezetek – ezen belül kiemelten is az egyházak – növekvő támogatását. A költségvetés helyzete azonban 1993ban nem teszi lehetővé, hogy az intézményi körben a korábbi években szokásos bér- és dologi automatizmusokkal számoljunk, mint ahogy nincs m ód az ideihez hasonló bérpolitikai intézkedés megvalósítására sem – viszont az ez év július 1jén, illetve szeptember 1jén végrehajtott béremelések jövőre már az év egészében többlettámogatást igényelnek és kapnak. Az 1993. évi költségvetés megvalósítása feltétlenül igényli az önmagukat túlélt feladatok, feleslegessé váló intézmények megszüntetését, az államháztartás strukturális átalakítását. A távlati cél az, hogy az intézményi kör azon részei működjenek a központi költségvetés keretében, amelyek a fejle tt piacgazdaságban jellemzően és tartósan költségvetési körbe tartoznak. Az intézményhálózat átalakítása, szűkítése több év következetes munkájával valósítható csak meg. 1992ben intézmények megszüntetésével, öszszevonásával, alapítvánnyá, vállalkozássá tö rténő átalakításával mérsékeltük az intézmények számát. A felülvizsgálatok folytatódnak, és ezek eredményeként 1993ra további intézkedésekre teszünk javaslatot. Például a külképviseletek, a külkereskedelmi szolgálatok, a külföldön működő kulturális intézm ények, továbbá kutatási és felsőoktatási intézmények területén történnek integrációk a költségek megtakarítása érdekében. Remélem, hogy a jövőben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, a médiatörvény alapján, alapítványi formában működik majd; az Országos M űemléki Felügyelőség területi kirendeltségei, az ipari minőségellenőrzési intézetek vállalkozássá alakulnak. A munkák lezárására a törvények, illetve az irányelvek elfogadása után kerülhet sor. Tisztelt Ház! Az átfogó kormányzati stratégia megvalósításának alapvető feltétele az oktatás kiemelt fejlesztése. A közoktatásban a demográfiai hullám levonulása a jövő évben a középfokú oktatásban is megkezdődik. A kisebb tanulólétszám önmagában is kedvezőbbé teszi a tanulás és tanítás körülményeit. Az új közoktatás i törvénnyel kapcsolatban a nemzeti alaptanterv országos fejlesztése, az alternatív tantervek kidolgozása, a pedagógusok felkészítése, az új vizsgarendszer kidolgozása központi támogatást tesz szükségessé. Várhatóan tovább folytatódik az egyhá zi, alapítványi, magánoktatás kiterjesztése, ami többlettámogatási kötelezettséget jelent a központi költségvetés számára. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság oktatási feltételeinek javítása, az itt tanító peda gógusok továbbképzése nemzetiségi politikánk súlyponti feladata. Itt említem meg, hogy nehéz helyzetünk ellenére a költségvetésben számolunk a nemzeti és etnikai kisebbségről szóló törvény elfogadásával együtt járó költségekkel is. A készülő szakképzési tö rvény alapján megújul a szakképzés, a továbbképzés és az átképzés rendszere is.
