Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
100 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársu nk nem jelezte felszólalási szándékát. Megjelent a monitoron dr. Kiss Róbert képviselő úr neve, SZDSZ, megadom a szót. Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ) KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Az előbb csak a tartósan á llami tulajdonban maradó vagyontárgyakról szóló módosító javaslataimról ejtettem szót – most szeretnék az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékeléséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataimról is néhány szót szólni. (Közbeszólások a jobb oldalról: Harminc perc elég?) Tulajdonképpen ez az elv… (Tóth Tihamér: Ez nem költségvetési vita! – Dr. Tóth Albert: Csak bátran!) Elnézést, de az előbb fölsoroltam, miről van szó – még egyszer megismétlem: az idől egesen állami tulajdonban lévő vagyon értékeléséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataimról szeretnék néhány szót elmondani, amelyek – szintén, ugyanúgy, mint az előzőek – környezetvédelmi tárgyúak, illetv e a környezetvédelemmel foglalkoznak. Azt gondolom, ugyanúgy, mint a tartósan állami tulajdonban maradó vagyontárgyakról szóló törvényjavaslatban, ebben a törvényjavaslatban sem szerepel egyáltalán semmilyen környezetvédelmi jellegű elképzelés. A környezet védelmet egyáltalán számításba sem kívánta venni a Kormány. Azt gondolom – nem tudom, milyen okból vagy miért – , számomra úgy tűnik, hogy a Kormány, illetve a kormánypártok úgy félnek a környezetvédelemtől, mint ördög a tömjénfüsttől – és azt gondolom, hog y adott esetben nem a tömjénfüst oldalán állnak… Itt tehát az első módosítás tulajdonképpen egy általános megfogalmazást tartalmazna: a Vagyonügynökség az állam tulajdonosi jogait a környezet védelmét biztosítva gyakorolja. A fenntartható fejlődés elvéből következik, hogy a környezet védelmét minden tulajdonos gazdaságfejlesztő tevékenysége során érvényesíteni kell. Különösen fontos e kötelezettség érvényesítése az állam tulajdongyakorlása során – beleértve a magántulajdoni rendszer kialakítását, mivel az á llamnak alkotmányos kötelessége a környezet megóvása. Így az állami tulajdon közvetlen gyakorlója nem lehet pusztán tulajdonosi szempontok érvényesítője. A másik módosító javaslat – szintén ugyanehhez a koncepcióhoz. Hadd mondjam el előre, amit az előző mó dosító javaslatnál utólag mondtam el: szintén három lényeges csoportba sorolhatók. Az egyik ilyen lényeges csoport az engedélyekkel kapcsolatos, a másik a környezetszennyezésekkel kapcsolatos tájékoztatás, illetve ezek anyagi feltételeinek megteremtése. A következő módosító javaslat az, hogy az állami vagyon gazdasági és társadalompolitikai szempontból legkedvezőbb, és itt a módosító javaslat lényege: a környezet épségének megóvását és helyreállítását is biztosító hasznosításáról mielőbb gondoskodjon. Kötel ezettsége legyen tehát nemcsak a legkedvezőbb hasznosítás, hanem a környezet épségének megóvását és helyreállítását is biztosító hasznosítás, tehát hogy a környezetvédelmi szempontok is kerüljenek a privatizációs szempontok közé. A módosító megfogalmazás a Vagyonügynökség feladatának meghatározásakor az állam mint tulajdonos környezetvédelmi és szociális kötelezettségeit fejezi ki, tehát az eredeti javaslat széles körű belátást biztosító megoldásához képest tartalmi kritémiumát adja a "legkedvezőbb" kifejez ésnek. A módosító javaslatok – még mindig ebben a koncepcióban – azokra a környezetvédelmi alapba történő befizetésekre, melyek környezeti károk megtérítésére, illetve a környezet helyreállítására szolgálnak – ilyen célra kell fordítani a mindenkori bevéte lek legalább 10%át. Itt a módosító javaslat már meg is határozza az anyagi feltételeket, hogy ezeket az anyagi feltételeket milyen mértékben kell a környezetvédelmi célokra fordítani. Az előzőekben csak egy általános meghatározás szerepelt, itt pedig a mi ndenkori bevétel 10%át kellene környezeti, környezetvédelmi célokra fordítani.
