Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
94 törvényt vagy a környezetvédelmi törvény után megjelent különböző rendű, szintű jogszabályokat, ugyanis 1981ben jelent meg például a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelet, és emellett államtitkári utasításoktó l kezdve, államtitkári rendelkezéseken keresztül nagyon sokfajta jogszabály határozza meg ezeket. És nyilvánvalóan nagyon sok helyen lehetségesek, illetve vannak is lehetőségek arra, hogy kibújjon a gazdálkodó szervezet, vagy a felügyelőségek külön engedél yével egyáltalán olyan határértéket kapjon, amelyet bármelyik gazdálkodó szervezet bármilyen környezetszennyezés esetén teljesíteni kíván. Van olyan is, aki teljesen felmentést kapott adott esetben a határértékek alól és meghatározatlan időre. Ez azt jelen ti, hogy olyan mértékben szennyezi a környezetet és annyi ideig, ameddig csak az energiája bírja, ameddig erre egyáltalán képes. Szeretném fölhívni képviselőtársaimnak a figyelmét, amikor erről a módosító javaslatról döntenek, hogy Magyarország az elmúlt s zombaton aláírt két környezetvédelmi egyezményt, amelynek elfogadására a környezetvédelmi világtalálkozó keretében Rio de Janeiróban került sor, és ezeknek a konvencióknak az elfogadása, a magyar jogalkotásba való beillesztése is az Országgyűlésnek a felad ata lesz. Tehát ezeknek a feltételeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha ezeket az engedélyeket, amelyek korlátlan lehetőségeket biztosítanak a környezetszennyezés területén néhány gazdálkodó szervezetnek, ezeket az engedélyeket jogutódként nem viszi tov ább a gazdálkodó szervezet, hanem lehetősége van a felügyelőségnek ezeknek a felülvizsgálatára, tehát adott esetben legalább arra, hogy az engedélyt valamilyen módon megvonják, és csak a jogszabály által előírt határértékének megfelelő környezetszennyező t evékenységet folytathassanak. Én azt gondolom, hogy a módosító javaslatok sorában talán ez az egyik legfontosabb. Ezt a módosító javaslatot, azt hiszem, nem egyedül csak én nyújtottam be. Ehhez hasonlót benyújtott még Gyurkó János képviselőtársam is, és ta lán Ráday Mihály képviselőtársam is. Ugyanígy a környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatos, hogy az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a környezetvédelmi engedélyeket kivéve, a létrejövő gazdasági társaságnak ne lehessen a jogutódja. A z általános jogutódlás azt jelentené, hogy a korábbi környezethasználati engedélyek tekintetében az átalakuló vállalkozás feltétel nélkül örökli jogelődjének környezetszennyezési jogát. Környezeti szempontból csak akkor várható megújulás, ha ennek lehetősé gét a törvény eleve kizárja. A jogutódlás a környezetvédelmi engedélyek tekintetében azt jelentené, hogy a korábbi környezethasználati engedélyeket az átalakuló vállalkozás feltétel nélkül örökli, és vele jogelődjének környezetszennyezési jogát is. A követ kező bekezdésekkel ennek lehetőségét kívánja kizárni a módosító javaslat. Tehát a módosító javaslatcsomagnak az a része, amelyik a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozik, enne k három csomópontja lenne. Az első csomópont, amit már korábban fölsoroltam, és hadd foglaljam még egyszer össze, hogy a koncesszióbaadás során környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni kell, tehát legyenek a pályázatnak környezetvédelmi feltételei is , hogy ne lehessen bármilyen környezetszennyező tevékenységet Magyarországra hozni, ne lehessen bármilyen környezetszennyező tevékenységet Magyarországon folytatni, mert ennek a helyreállítása, lokalizálása, költségei sokkal nagyobb terhet jelentenek az or szág számára, mint adott esetben már a pályázat kiírásában is ezeknek a feltételeknek az érvényesítése. A másik ilyen csomópont a költségfedezetnek ehhez való megteremtése, a tartalékalapnak 5%kal való felemelése, illetve ez a tartalékalap a környezeti ká rok helyreállítása, lokalizálása terén mindenféleképpen legyen részese. Ez azt jelentené, hogy a költségfedezete is megteremtődne legalább minimálisan annak, hogy a környezeti károk ne terjedhessenek tovább. A másik ilyen csomópont az, hogy a környezetvéde lmi engedélyek és elsősorban azok az engedélyek, amelyek a határértékek túllépését engedélyezték, általában határozatlan időre szóltak. Tehát ha Magyarország valóban Európához akar csatlakozni, olyan gazdálkodó tevékenységet gyakoroljon, amelyek nem károsí tják olyan nagy mértékben a környezetet, mint amilyen nagymértékben korábban a jogelődök károsították, vagy a felügyelőségnek legyen meg az a
