Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
93 Tehát adott esetben szintén az inform áció megtartásának és a fölösleges vizsgálatoknak az elkerülése érdekében a gazdálkodó szervezeteknek nyilvánosságra kell hoznia, hogy milyen környezeti károk keletkeztek a tevékenysége során, illetve ezek a környezeti károk hogyan háríthatók el. Tehát azt jelenti, hogy környezeti károk – ez leginkább a veszélyes hulladékokra vonatkozik – ne maradjanak gazda nélkül, hogyha egy gazdálkodó szervezet megszűnik, mert ez ismét az állami költségvetést és a környezetvédelemnek a költségvetését növelné, és nagyon m egnehezíti a kutatások miatt, a kutatási költségek miatt, a feltárási költségek miatt és az anyagok ismeretlensége miatt is többek között azt, hogy milyen környezetszennyező, környezetkárosító anyagokról van szó, és nem kell több évig, vagy évtizedig adott esetben kutatni azt, amikorra már ez a károsító anyag sokkal nagyobb károkat okozott, mint hogyha akkor, amikor ezt megtalálták, valamilyen útonmódon lokalizálták volna. Megint csak jó példaként tudom mondani a szovjet laktanyákat. Tehát a szovjet laktan yákhoz hasonlóan ennek a módosító csomagnak tulajdonképpen az a lényege, hogy legyen egy gazdája a környezetkárosító tevékenységnek, a környezetszennyezéseknek, ne szünhessen meg gazdálkodó szervezet anélkül, hogy nem hozná nyilvánosságra, illetve nem loka lizálná valamilyen útonmódon ezeket a környezeti károkat, és nem határozná azt meg, hogy hogyan, és milyen környezeti károkat okozott, amiről tudomása van. (18.50) Környezeti szempontból különösen veszélyes a tevékenységgel való felhagyás, mert ilyenkor a környezeti károkért való felelősség és a környezet helyreállításával kapcsolatos kötelezettségek utólagos tisztázása igen nagy nehézségbe ütközik. Erre, azt hiszem, nem is kellene példát fölsorolni. Valamennyi képviselőtársam tud erről. Ezért szükséges az e kérdésben való döntés meghozatala még a tevékenység végleges megszüntetése előtt. A következő: a Vagyonkezelő Részvénytársaság az adózott nyereségből elkülönített eredménytartalékot képez. Az elkülönített eredménytartalékba kell helyezni a Vagyonkezelő Részvénytársaság évi adózás utáni nyereségének 15%át, amíg az el nem éri a Vagyonkezelő Részvénytársaság mindenkori alaptőkéje értékének az alapításkor a Kormány által meghatározott százalékát. Az elkülönített eredménytartalék különösen a Vagyonkezelő Rés zvénytársasághoz tartozó gazdasági társaságok újjászervezése veszteségeinek fedezésére, és a módosító javaslat szerint a környezet helyreállítására is szolgál. Tehát nemcsak a tevékenység újraszervezésére, hanem a környezet helyreállítására, ezen belül ért endő, amit az előző módosító javaslat kapcsán elmondtam, ezeknek a költségeknek a fedezését is megteremteni, egyúttal ezeknek a fedezésére is szolgálna. A módosító javaslat abból indul ki, hogy a környezeti károk fedezetére és a környezet helyreállítására mindenütt tartalékalapot kell vagy kellene képezni. Ez teszi indokolttá annak előírását, hogy a Vagyonkezelő Részvénytársaság eredménytartaléka is felhasználható legyen környezetvédelmi, illetőleg környezethelyreállítási célokra. Tekinettel arra, hogy a j avaslat a Kormányra bízza annak meghatározását, hogy az eredménytartaléknak az alaptőke mekkora százalékát kell majd elérnie, s a Kormány ezen döntését e törvényjavaslathoz fűzött módosító javaslatunkkal nem áll módunkban befolyásolni… A javaslatban előírt adózás utáni nyereség 10%os arányának 15%osra történő felemelésével kívántuk kifejezésre juttatni azt, hogy az eredménytartalék felhasználási céljai között szerepeltetett környezetvédelmi és környezethelyreállítási költségek a tartalékalap megemelését igénylik, különösen arra való tekintettel, hogy a veszteséges vállalatoknak feltehetően nem áll módjukban ezt a feladatot megoldani. Tehát a gazdálkodó szervezeteknek ez egyfajta támogatást vagy alapot jelentene a környezeti károknak, azok továbbterjedésén ek a lokalizálására vagy helyreállítására. Ezt nyilvánvalóan az összeg és a környezeti károk is befolyásolják. Az átalakult vállalatnak a létrejövő gazdasági társaság a környezethasználati engedélyek körét kivéve általános jogutódja. Nem tudom, képviselőtá rsaim mennyire ismerik a környezetvédelmi