Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
178 még implicite, azaz elrejtve sem tartalmaz egy konzekvens definíciót vagy közérthető értelmezést erre a jogintézményre. Inkább arról van szó, hogy a kulturális bizottságban kial akult kompromisszum azért hajlott a szocialista javaslat felé, mert sem a koalíció, sem a liberális ellenzék nem volt képes politikai akaratát realizálni, ezért a törvényjavaslat bőven tartalmaz állami jogosultságokat és részvénytársasági formákra emlékezt ető elemeket. Ezért sérült meg a közalapítványi koncepció, amelynek lényege az lett volna, hogy nem a jelenlegi politikai erőviszonyokat visszhangzó kétpárti paktumintézmény, hanem egy nemzeti konszenzusra épülő közintézmény lesz a közszolgálati rádió és t elevízió. Profánul mondva, az istennők kedvüket lelik a kukoricajancsikban is és viszont, így mindenkié és ugyanakkor senkié sem lesz a Magyar Rádió és Televízió. A közalapítványi működési forma, amely szerint saját vagyon, műsorvételi díj és rendszeres kö ltségvetési támogatás biztosítja a műsorszolgáltatók anyagi bázisát, követeli, hogy a társadalmi ellenőrzés a lehető legszélesebb legyen. Ezt szolgálná a felügyelőbizottság, amelynek törvényjavaslati összetétele vitatható. Ebben a vonatkozá sban a szocialista frakció módosító indítványt kíván előterjeszteni, megerősítvén és felújítván eredeti elképzeléseit. Ugyanakkor szeretnénk azt is elérni, hogy a felügyelőbizottság jogosítványa erősödjön és szabaduljon meg a súlytalan, formális elemektől. Az előterjesztett törvényjavaslat véleményem szerint egy vonatkozásban aligha tartható, és itt utalnék Salamon képviselőtársam felszólalására. Ez pedig az Országgyűlés jelenlegi pártjainak szerepe a kuratóriumban és a felügyelőbizottságban. A javaslat azo n fogalmai, mely szerint vannak kormánypártok és ellenzékiek, ténykérdés. De konkrét és időhöz kötődő ténykérdés. Ha az ország érdeke azt kívánja, hogy szélesebb politikai összefogásra és nagykoalíció által támogatott kormányra van szükség, akkor az ellenz ék fogalma hirtelen nagyon kicsi is lehet. Ekkor a törvény által működő kuratórium és felügyelőbizottság hirtelen törvényellenessé válna. Ezért a politika állandó mozgáslehetőségeitől független állapot, szakmám zsargonjával szólva stabil állapot kimunkálás ára van szükség, olyanéra, amely kibír néhány választást Magyarországon. Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve a felszólalásom elején említett demokrácia és alkotmányosság kérdésére, engedjék meg, hogy a rádió és televízió vitája ürügyén örömömnek adjak hango t. Átélve és áttanulmányozva az általános vita eddigi felszólalásait, szeretném kijelenteni, hogy egy színvonalas és előremutató demokrácia- és alkotmányértelmezési kurzuson estem át. És bízom abban, hogy képviselőtársaim és az ország ránk figyelő részének többsége osztja véleményemet. Lehetséges, hogy a kívülállók vagy belül lévők egy része ezt a vitát is alpárinak és színvonaltalannak, személyeskedőnek és durvának tartja. Szíve joga ezt tenni. Mégis mindenkit arra kérek, aki valamikor és valahol, közvélem ényt is formáló helyzetben a médiavitáról véleményt mond, előtte tanulmányozza át az itt elhangzottakat és az írott törvényjavaslatot. Ha a magyar Országgyűlés a jövőben mértéknek, úgy is mondhatnám, hogy a demokrácia és jogállam kívánatos minimumának fogj a fel azt a tényszerű és előremutató munkát, amit a médiatörvény ügyében eddig végzett, akkor bizton hiszek abban, hogy lesz kétharmados médiatörvény. Ha várakozásom és vágyaim ellenére mégsem születne meg ezt a nemzet érdekét is kifejező konszenzus vagy k ompromisszum, akkor csak annyit tudok szomorúan mondani: nem vagyunk méltók arra, hogy népet szolgáljunk! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Juhász Pál képviselőnket, hogy a kétperces felszólal ását most vagy a szünet után kívánja elmondani?
