Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - SZALAY GÁBOR (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
993 tartom , hogy a módosító javaslatokkal képviselőtársaim nem kívánták az eredeti kormánybeterjesztés tartalmának irányát megváltoztatni, inkább erősíteni kívánták azt. A múlt heti bizottsági ülésig benyújtott módosító javaslatok mindegyikét megtá rgyaltuk, és tudtommal pillanatnyilag három olyan módosító javaslat van, ami miatt a bizottságunk újra össze fog ülni. De én úgy érzem, hogy jelen pillanatban összegezni tudom a bizottsági álláspont lényegét a módosító javaslatok tekintetében. Valamennyi m ódosító javaslatra nem kívánok kitérni, mivel az együttes jelentés tartalmazza azt. A lényegesebbekről mégis szólnék pár szót. A bevezető részhez benyújtott módosítások egy része az államközi szerződés megkötésének politikai kényszereit kívánta beépíteni. Ilyen volt Fekete Gyula, Fodor András Attila módosító javaslata. Csapody Miklós képviselőtársam pedig e részben kívánta újból rögzíteni, hogy az üzembehelyezésen kívül valamennyi létesítménynek a megépítése is ökológiai kockázatokkal, károkkal jár. E módos ító javaslatokat a bizottság önmagukban igazaknak és helyeseknek találta, de nem láttuk célszerűnek a korábbi pollitikai kényszerekre helyezni a hangsúlyt akkor, amikor a legfontosabbnak a szakmai, ökológiai érveket tartjuk. Ugyanígy a bizottság egyetért a megépítés kárának hangsúlyozásával, de nem tartja szükségesnek a határozati javaslatban leírni, mivel az 1991. évi 26. számú országgyűlési határozati javaslat ezt részletesen tartalmazza. Támogattuk viszont Pap Jánosnak azt a javaslatát, amellyel a beveze tő részt rövid ökológiai érvrendszerrel egészítette ki. Ugyanígy a bizottság támogatta Pap János azon indítványát, hogy a rendelkező rész 1. pontja maradjon el. A bizottság véleménye szerint itt nemcsak arról van szó, hogy egy megtörtént lépést, a kormányf ői levél megírását, nem feltétlenül szükséges országgyűlési határozatban jóváhagyni, hanem ennél jóval fontosabb, hogy a levélben közölt feltétel, az államközi szerződéssel ellentétes munkálatok azonnali leállítása nem felel meg az Országgyűlés korábbi hat ározatának. A rendelkező rész 1. pontja elhagyásának következménye, hogy az ehhez kapcsolódó módosító indítványokat – így például a külügyi bizottságét is – a környezetvédelmi bizottság nyilván nem támogathatta. Érdekes javaslatttal élt öt különböző pártho z tartozó képviselőtársam – és itt tévesen ötpárti javaslatról beszéltek sokan; jelzem, hogy nem ötpárti javaslatról van szó, hanem öt különböző párthoz tartozó képviselő javaslatáról – , tehát e javaslattal az egész beterjesztett határozati javaslatot átír ták és terjedelmében lényegesen kibővítették. A javaslat két lényegi elemével, miszerint a szerződés közös megegyezéssel való megszüntetését csak átmenetileg kell felfüggeszteni, és azzal, hogy a szerződés megszűntnek tekinthető, bizottságunk nem értett eg yet, és az egész javaslatcsomagot elvetette. Ennek elemzésébe nem kívánok most belemenni, mert messzire vezetne és igen sokáig tartana. Gyurkó János javaslatát, mely szerint e határozattal egy ideiglenes bizottságot is hozzunk létre a vízlépcsőrendszer dok umentumainak áttekintésére, a környezetvédelmi bizottság továbbgondolásra érdemesnek tartotta, de a határozati javaslatba való bekerülését most nem támogatta. A legnagyobb vitát – mint ahogy az várható volt – a határozati javaslat rendelkező részének 3. po ntja és az ahhoz benyújtott módosító javaslat váltotta ki. A beterjesztett határozati javaslattal szemben a bizottság abban egyetértett, hogy a szerződés megszüntetését időponthoz kell kötni. Továbbá a bizottsági többség nem tartotta helyesnek határozatba foglalni a kormányközi tárgyalások során kialakult álláspontot, miszerint a közös vizsgálatok megindításának csupán az 1977. évi államközi szerződéstől eltérő munkák leállítása legyen a feltétele, mivel ez határozott visszalépést jelent a korábbi országgyű lési döntéshez képest. E véleménynek megfelelően külön bizottsági indítványt készített a bizottság, amelynek lényege: az Országgyűlés felhatalmazza és felhívja a Kormányt, hogy szüntesse meg az 1977. évi államközi szerződést, ha a Cseh és Szlovák Szövetség i Köztársaság kormánya 1992. április 15ig nem határoz a
