Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
984 belátni, hog y milyen fogadtatása lenne egy olyan törvénynek, amely ennek a több mint 70%nak a véleményét nem kellően veszi figyelembe. A Magyar Köztársaság abortusz törvényének, képviselőtársaim, biztosítania kell a nő autonómiáját úgy, hogy közben figyelembe veszi a magzat érdekeit. (Folytonos zaj.) Ezt kívánja tehát tőlünk a közvélemény, és ezt írja elő az Alkotmánybíróság döntése is. Ezen döntés szigorú kritériumainak messzemenően megpróbáltunk eleget tenni. Tervezetünket mind egészében, mind részleteiben az alkotm ánybírósági döntéssel összhangban dolgoztuk ki. Tisztelt Országgyűlés! Európában a második világháború után az abortuszt szinte mindenhol tiltották, de a 60as, 70es évek végére valamennyi országban liberalizálták – egyedüli kivétel Írország, ahol ma is s zélsőségesen szigorú tilalom van érvényben. Bizonyára önök is ismerik annak a 14 éves, megerőszakolt kislánynak a történetét, akinek az ír bíróság nem engedte meg Angliába való kiutazását, mert ott az abortuszt végrehajtották volna. Az egyik legliberálisab b szabályozás Hollandiában van, ahol egyébként a legalacsonyabb Európában az abortuszok száma. Hogy hogyan lehetsége ez? Hollandiában a fogamzásgátlás modern módszerei és eszközei széles körben hozzáférhetőek. És itt most engedjenek meg, tisztelt képviselő társaim egy kis kitérőt! A Parlament múlt heti ülésén, politikai propagandának minősítve, nem támogatta a kormánykoalíció a felvilágosításról szóló határozati javaslatunkat – pedig éppen a holland példa bizonyítja, hogy ez lenne a járható út, már természet esen, ha képesek vagyunk közhelyek és előítéletek nélkül vállalni a felelősséget. A világ népességének jelenleg 40%a él ma olyan országokban, ahol az abortusztörvények a lehető legliberálisabbak, és mintegy 25%a ott, ahol az abortuszt csak igen szigorú f eltételek mellett végezhetik el. Összesen ötven ország tartozik ebbe a csoportba – az imént említett Írország mellett a feketeafrikai országok, Dél- és KözépAmerika jórésze, az ázsiai iszlám országok. Nekünk, úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, mind en okunk megvan arra, hogy a mintaadó európai demokráciák szabályozását vegyük alapul, és ne a harmadik világbeli gyakorlatot. Különösen fontos ez a kitekintés innen, KözépEurópából, ahol a Ratkókorszak, az évi több tízezer tiltott abortusszal, az állami gondozásba adottak tömegeivel, valamint a Ceausescurendszer a maga minden embertelenségével egyszer és mindenkorra bizonyította, hogy ha az állam durván akar behatolni a magánéletbe, az több nemzedéket sújt tragikus és végzetes következményekkel. Tisztel t Képviselőtársaim! Még egyszer kérem, hogy mindezeket mérlegelve, lelkiismeretükre hallgatva, szavazzanak a vita mielőbbi megkezdésére, hogy Magyarországon senkinek ne kelljen úgy éreznie majd 1992. december 31én, hogy az ő életfelfogása és sorsa nem szá mít, és hogy az ő szempontjait meg sem próbálták figyelembe venni a magyar Parlamentben. Ez most önökön múlik. Szavazzanak, képviselőtársaim, törvénytervezetünk napirendre tűzése mellett. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad Györg y) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott, általános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom, hogy az önálló indítványt az Országgyűlés tűzze napirendjére. Határozathozatal következik. Most ké rem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés – három államtitkári szavazattal – 194 szavazattal 16 ellenében 40 tartózkodás mellett a javaslat napirendre tűzése mellett foglalt állást. Sóvágó László és Zsupos Lajos képviselőtársaink, a Magyar De mokrata Fórum tagjai, együttes önálló indítványt nyújtottak be az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosítására, az 5329es számon. Kérdezem az előterjesztőket, melyikük kíván szó lni. Sóvágó Lászlót illeti a szó.
