Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
963 A másik javaslatcsokor, amelyet kidolgoztunk, részben a preambulumhoz, részben az összeférhetetlenség kimondásához fűződik, az összeférhetetlenségi feltételek megállapításához fűződik. Nagyon nagy vitákat váltott ki a politikasemlegesség megítélése az önkormányzati bizottságban is, hasonlóképpen az alkotmányügyi bizottságban is. Tulajdonképpen a politikai elem jelenlétét a közigazgatási tevékenységben nem lehet elvitatni. Bármennyire igaz a Max Weberi megállapítás a szakszerűen működő közigazgatási hivatalnoki karról, a politika jelenléte a közszolgálat különböző szintjein és a köztisztviselők különböző szintjein mást és mást jelent. Abban az értelmezésben tehát el kell fogadnunk a politika jelenlétét a köztisztviselő tevékenységében, hogy ez elsősor ban a megfelelő szakismerettel rendelkező vezető tisztviselő azon képességét jelenti, hogy sokirányú tevékenységének, döntéseinek általános és helyi, társadalmi és politikai összefüggéseinek felismerésére képessé teszi. Ilyen értelemben jelen van a politik a a közigazgatás tevékenységében, de hangsúlyozom, különböző szinteken ez különbözőképpen jelenik meg. Tehát abban a felfogásban – ha a politikai elem jelenléte nem azonosul a hatalmi megbízhatósági feltételekkel, ha nem azonosul a pártpolitikai követelmén yekkel, ezeken kívül – a politika jelenlétét értelmetlen dolog vitatni. Az összeférhetetlenséget szabályozó normák között, amelyek a törvényjavaslat 21. szakaszában kaptak helyet, több olyan elem van, ami álláspontunk szerint inkább a később kidolgozandó e tikai kódex tartalmához kapcsolható és ahhoz illeszthető. Ilyennek ítéljük meg a hivatalához méltatlan tevékenység megjelölését, amelyet korábban – a háború előtt elsősorban – az állásszerű magatartás és viselkedés kategóriájában formuláztak, ami elsősorba n etikai típusú norma, és nehezen lehet a jogi norma tartalmába sűríteni. Hasonlóképpen elasztikusnak tűnik számunkra mindaz, amit a 21. szakasz (4) bekezdésének c) pontjába foglalt a jogszabályelőkészítő, ami a köztisztviselőt eltiltja attól, hogy párt n evében és érdekében közszereplést vállaljon. Tulajdonképpen ez is vitára adhat alkalmat minden egyes konkrét esetben, és helyesebb ezt is más típusú normaként kezelni. Rendkívül nehéz meghúzni a határokat. Azzal teljes egészében egyetértünk, hogy pártban t isztséget ne viseljen a köztisztviselő, de ezeket a szereplési lehetőségeket ilyen szempontból reálisan megítélni visszavisszatérő vitákra adhat alkalmat. A következő kör a módosító indítványaink között az, amely a vezetői megbízatások visszavonására vona tkozik. A törvényjavaslat ebben a körben nem tartalmaz indokolási kötelezettséget a vezetői megbízatások visszavonása esetében. Ezt az elképzelést mi nem tudjuk támogatni. Véleményünk az, hogy legyen indokolási kötelezettség, hogy kinek miért szűnik meg a vezetői megbízatása. Lehetőség szerint ez az indokolás írásban történjen határidő kitűzésével, más munkahely felajánlásának kötelezettségével, illetőleg ha ezt nem fogadja el a köztisztviselő, akkor legyen lehetőség végkielégítés nyújtására. Ugyanakkor a j avaslat más pontjában hasonló szellemű, az általunk javasolt módosító indítvánnyal tartalmilag egybeeső szabályozást ad a Minisztertanács, illetőleg a kormányhivatal a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek esetében. Ugyanezt a gyakorlatot, amelye t pozitív diszkriminációként a törvényjavaslat elfogadhatónak tart a közigazgatás központi szerveinél, ugyanezt kell érvényesíteni álláspontunk szerint a közigazgatás helyi szerveinél is. És végezetül szeretnék szólni a közszolgálati tanács szervezetéről, intézményéről, amely szintén a törvényjavaslatban szerepel, és véleményünk szerint másképpen kellene mindezt meghatározni, a törvényjavaslat 66. §a foglalkozik ezzel. Ebben a felfogásban számunkra úgy tűnik, hogy inkább egy minisztériumi ügyosztály képe r ajzolódik ki mindabból, amit a javaslattevő feladatként ennek a szervnek megjelöl, nem pedig egy társadalmi elemeket is tartalmazó, valóban véleményező, tanácsadó szerv a Kormány mellett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
