Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
964 Köszönöm sz épen. Következik Schiffer János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Felszólaló: Dr. Schiffer János (MSZP) SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm a szót. Nem gondoltam, hogy rögtön egymás után következünk. A módosító javaslat, amelyet közösen adtunk be 4902es számon, egyik sorában mi arra törekedtük, hogy ebben a törvényben próbáljunk teljes egységet teremteni, tehát azt, amit a törvény is maga elé tűzött, hogy egy egységes köztisztviselői kar jöjjön létre, ahol a kivételek, ahol a különleges eljárások minimálisra csökkenthetők legyenek. Azt a célt próbáltuk erősíteni – amely ugyancsak a köztisztviselői karral szemben felmerült – , hogy minél kevésbé kerüljön a politikai alku tárgyába a köztisztviselői kar. Amikor módosító javaslatunkat beadtuk , ezeket a célokat próbáltuk erősíteni. Leginkább az önkormányzatok apparátusaiban dolgozó köztisztviselőknél jelentkeznek problémák véleményünk szerint. Ezek a dolgozók mintegy 50%át teszik ki a köztisztviselői karnak, és az itten jelentkező eltérő szabá lyozások egy olyan eltérést eredményeznek, amik alapján mintegy I. osztályú vagy mint II. osztályú köztisztviselők jönnek létre, ami, úgy gondoljuk, hogy ellentétes a törvény alapgondolatával. Egyik oldalról mi fontosnak tartjuk azt, hogy az önkormányzatok nál, ahol a legerősebb lehet a személyes kapcsolat, a személyi kapcsolat kérdése, nagyobb biztosítékokat kell adni. Így ezért mi javasoltuk és javasoljuk, hogy az az ellentmondás, amely az önkormányzati törvényben is benne van, hogy a polgármester munkálta tója, ugyanakkor a törvényességi felügyeletért, illetve a hivatal működéséért a jegyző felel, ezért a tisztviselői karral szemben a jegyző szerepének erősítését akarjuk célozni azzal, hogy az egyetértési jogot erősítsük, azaz a véleményezési jog helyett eg yetértési jogot adjunk a jegyzőknek, tehát azt, hogy a jegyzőnek az apparátus mozgatásában egyetértési joga legyen. Másik ugyancsak problémás kérdés az önkormányzati dolgozóknál az illetményrendszer kérdése. Amíg a tervezet 4. §a azt fogalmazza meg, hogy pozitív eltérésre lehetőség van, addig a 42. § (3) bekezdése az illetményrendszer tekintetében egy szabad lehetőséget ad az önkormányzatoknak, ami azt is jelentheti, hogy lefelé is eltérhetnek az illetményrendszertől. Úgy hisszük, hogy jelen esetben garanc iát kell adni ennek a törvénynek arra, hogy egységes tisztviselői kar jön létre, ahol – mint említettem – nem lesznek I. és II. osztályú tisztviselők, tehát az önkormányzatokban dolgozók tevékenységét nem értékeli le az, hogy bérük alacsonyabb legyen. Azt gondoljuk, hogy az önkormányzatban – főleg egyre lejjebb – kisebb településeken egyre magasabb, jobban kvalifikált dolgozókra van szükség, ezért szükséges az, hogy olyan bérrendszer alakuljon ki, ami minimálian garantálja az átlag köztisztviselői bért, teh át ne jöhessen létre az, hogy a szegényebb települések nem tudnak megfizetni olyan szakembereket, akik pont a szegény településeken kell, hogy nagyobb szakmaisággal tudják képviselni az ott lakók érdekeit. Ezé rt azt javasoljuk, hogy itt ez a paragrafus maradjon el, és érvényesüljön a törvény egészében a 4. §ban meghatározott pozitív eltérés lehetősége. Kisebb kérdés, de azt gondoljuk, hogy egységesíteni kell, és az egységesítés szempontjából fontos, hogy amíg a köztársasági megbízotti hivataloknál vagy a megyei dekoncentrált szerveknél egy plusz 10%os bérkiegészítésre tesz lehetőséget, ugyanezt nem biztosítja a megyei önkormányzat hivatalában dolgozó tisztviselők számára. Azt gondolom, ha egységes rendszer ala kul ki, akkor a területi elvet egységesen kell követni. Úgy gondoljuk, hogy ebben a törvényben nagyon következetesen kéne érvényesíteni azt, hogy itt köztisztviselőkről van szó, és nem hiszem és nem hisszük azt, hogy itt jogszabályi megfontolások vagy kény elmességi szempontok alapján más törvények helyett kell itt elintézni kérdéseket. Ilyen például az önkormányzati tisztségviselők szabadságának és költségtérítésének kérdése. Tudom és
