Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
962 Bizottságunk Deutsch Tamás 6 indítványát, Józsa Fábián és társai 10 indítványát, Kóródi Mária 4 indítványát, Gál Zoltán és három társa 3 indítványát, Szabó Iván 2 indítványát, valamint több képviselő egyegy indítványát támogatta. Saját indítványt is előterjesztettünk. Itt azonban a saját szót zömmel idézőjelben kell érte ni. Arról van szó ugyanis, hogy az Országgyűlés egyes bizottságai nyújtottak be módosító indítványokat, amelyekkel az alkotmányügyi bizottság érdemben egyetértett, de a szövegeket hibásnak találta. Ilyen hibás szöveggel álláspontunk szerint ezek a javaslat ok nagyon rosszul mutatnának a törvényben, illetőleg értelmezési zavarokra vezethetnének, ezért ezeket kijavítottuk, és saját indítványként szerepeltettük. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérdezem Önöket, hogy a szociáli s bizottság kíváne előadót állítani. Nem. (Dr. Kulin Sándor képviselő jelentkezik.) Igen. Kulin Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója KULIN SÁNDOR, DR. a szociál is, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden csak annyit kívánok bejelenteni, hogy az egészségügyi, szociális és családvédelmi bizottság tegnap a plenáris ülés után tartott ülésén áttekintette a kérdéses törvényt, a köztisztviselők jogállásáról szóló 3631es törvényhez benyújtott módosító indítványokat, illetve közülük azokat, amelyeket úgy ítélt meg, hogy az érdeklődésébe és kompetenciájába tartozik. 23 ilyent találtunk, és az ezekről szóló jelentést ma reggel az al áíráskor vette át minden képviselő. Ajánljuk tisztelettel szíves figyelmükbe. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vitában felszólalásra jelentkezett Vastagh Pál képviselő úr a Magyar Szocialista Pártbó l. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista képviselőcsoport a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz 43 módosító indítványt nyújtott be. Ezek közül természetesen most a részletes vitában csak azokat az elemeket szeretném kiemelni, amelyek koncepcionális eltérést mutatnak a törvényjavaslatban vázolt koncepcióhoz viszonyítottan. Az egyik ilyen pont, amiben a mi álláspontunk eltér a javaslatte vők álláspontjától, a köztisztviselői kar stabilitásához fűződő igény megítélése, amelyet egy oldalról természetesen támogatni kell, más oldalról pedig el kell kerülni azokat a veszélyeket, amelyek a hivatalnoki kart kasztszerűvé teszik, és túlságosan hier archizálttá teszik. Ezt a feloldást, ami a stabilitás és a mobilitás látszólag egymásnak ellentmondó igényei közötti összhang megteremtésében mutatkozik meg, álláspontunk szerint a pályázati rendszer bevezetésével lehet többek között oldani, a nyilvános pá lyázati rendszer bevezetésével, amely egyben biztosíthatja valamennyi állampolgár számára azt, hogy az Alkotmányban biztosított köztisztség viseléséhez fűződő jogát érvényesíteni tudja. Ezért kapcsoltuk a törvényjavaslat 10. szakaszához azt a módosító indí tványunkat, amely a nyilvános pályázati rendszer bevezetését szorgalmazza. Ezt a javaslatunkat a bizottsági vitában a minisztérium képviselője kivihetetlennek minősítette, olyan javaslatnak, amely a jövőre vonatkozóan tartalmazhat értékes elemeket, de a je lenlegi szakaszban ez nem megvalósítható a minisztérium álláspontja szerint. Ennek kapcsán szeretném elmondani önöknek, hogy 1944ben jelent meg Magyari Zoltán, a modern magyar közigazgatási tudomány megalapozójának monográfiája, amely azt a címet viselte, hogy A hivatásos közszolgálat megoldatlan kérdései, és már ebben a monográfiában a nyilvános pályázati rendszer mellett tette le a voksát. Úgy látszik, ez a történelem különböző szakaszaiban előelőkerülő javaslat mindig a megoldatlanság problémáival küsz ködik.
