Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
958 Kérdez em tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a Moszkvában 1969. február 27én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat részletes vitára bocsátásával. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. – Az ülés nem h atározatképes.) Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokat később kíséreljük meg. Ezt a vitát félbeszakítom. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik a köztisztviselők jogállásáról szóló t örvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslathoz számos módosító javaslat érkezett, amelyről az önkormányzati, a költségvetési, a szociális és az alkotmányügyi bizottság együttes jelentést készített 5268as számon. Hagelmayer István úr, az Állami Szám vevőszék elnöke jelezte, hogy részletes vitában szólni kíván. Erre figyelemmel megkérem, terjessze elő észrevételeit. Felszólaló: Dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűl és! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Csak röviden kívánom igénybe venni idejüket. Rendkívül időszerűnek és jónak tartom a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Ugyanakkor azonban megfontolásra ajánlom azt, hogy e törvény hatálya alá kerüljeneke az Állami Számvevőszék tisztségviselői, dolgozói. Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra, hogy az Állami Számvevőszék a rá vonatkozó hatályos törvény szerint csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve mint az állami ellenőrzés legfőbb szerv e, amely a számvevőszéki törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. A Számvevőszék az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot, melynek éves költségvetését, pótköltségvetését, létszámát, valamint zársz ámadását az Állami Számvevőszék elnökének javaslata alapján az Országgyűlés fogadja el. A Számvevőszék alapvetően a Parlament munkáját szolgálja, és függetlenségének lényeges garanciája, hogy működési feltételit nem a végrehajtó hatalom, a Kormány, hanem a z Országgyűlés állapítja meg és működését is természetesen a Parlament ellenőrzi. Ennek fenntartását ajánlom, s hivatkozom arra is, hogy így volt ez az első magyar Legfőbb Állami Számvevőszék létrehozásakor – 1870. évi XVIII. törvénycikk – , és hasonlóan tö rténik ez a nagymúltú angol számvevőszéknél és Európa szinte minden polgári demokráciájában. Alkotmányossági és jogelméleti szempontból, figyelemmel a hatalommegosztás elvére is, aggályosnak tartom, hogy a Számvevőszék dolgozóira minden eltérés nélkül, tel jes egészében a napirenden szereplő törvényjavaslat rendelkezései vonatkozzanak. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a számvevőszéki tevékenység az államigazgatásban dologozókétól lényegesen eltérő szakmai követelményeket, képzési és továbbképzési igény eket támaszt, a törvényhozást szolgáló ellenőrzési tevékenység többféle sajátosságot mutat általában a pénzügyi ellenőrzési munkákhoz viszonyítva is. Ellenőrzést, elemzést végző munkatársaink mindegyike számottevő szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakember. Több mint ötven százalékuk okleveles közgazda; jelentős a jogi, illetőleg a műszaki egyetemet végzettek aránya; szakembereink egynegyede több felsőfokú diplomával rendelkezik. Ezek ismeretében nyilvánvaló például az, hogy mentesíten i célszerű őket a közigazgatási szakvizsga alól, s helyette speciális számvevőszéki szakvizsga bevezetése szükséges. Sajátossága tevékenységüknek az összeférhetetlenség szigorúan következetes szabályozása, s ezzel összefüggésben az is, hogy az ÁSZ elnöke, alelnökei, vezetői és számvevői a hatályos törvények értelmében a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízatást vagy
