Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka:
908 Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Valamilyen formában azt hiszem, mindannyian ügyfelei vagyunk a postának. Egyelőre csak mint egy szervezetnek. Mindenki igénybe veszi ezt az intézményt, annak t evékenységét és szolgáltatását. A jelenleg hatályos törvény a szervezetre ír elő jogi szabályozást. A jelenlegi törvényjavaslat indoklásában ez a javaslat a hatályos törvénytől eltérően nem szervezetre, hanem tevékenységre irányuló szabályozással kívánja b iztosítani a postai ellátáshoz fűződő társadalmi érdekeket és vállalkozói versenysemlegességet. Ebből viszont az következik, hogy e törvényjavaslatnak már a címe sem helyes. Bármilyen jó szabályozás születhetne azonban, hogyha megnézzük a törvényjavaslat u tolsó szakaszát, a 33. § (2) bekezdését, amely így hangzik: "A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik…", és itt nincs folytatás. Ezzel megint csak arra kell visszautalnunk, hogy a törvényelőkészítés folyamán problémák léptek föl, erre a P arlament gazdasági bizottságának előadója már jelzést tett. Ez, abban az esetben, amikor a törvényről szavazunk, azt jelentené, hogy a törvény hatálybalépési megszüntetések nélkül jelenne meg, ez viszont teljesen értelmetlen a Parlament szempontjából és az állampolgárok szempontjából egyaránt. Ez is azt követeli, hogy a három törvényt – a távközlési, a frekvenciagazdálkodási és a postatörvényt – együtt tárgyaljuk. Tehát a törvényjavaslat címe, eleje nem jó, a vége nem jó. De tekintsünk bizalommal a közte le vő részekre. Nézzük meg, megfelele a kitűzött célnak az itt fekvő javaslat. Vagyis annak, hogy a postai tevékenységeket, szolgáltatásokat – beleértve a Magyar Postát és a majdani postai vállalkozókat – ügyfélcentrikus, piacképes, korszerű vállalkozások re ndszerévé kell alakítani. Három oldalról szükséges megnézni, megfelele ennek ez a törvényjavaslat: a koncessziós törvénnyel való kapcsolatban, a jogszabályszerkesztés szempontjából, valamint az önkormányzatok szempontjából. A nemzetközi egyezményeken túl alkalmazkodni kell a magyar jogi szabályozáshoz is, leginkább ez a koncessziós törvényhez kapcsolódik. Ehhez való kapcsolatban dönthető el igazán, mennyire komoly a kormányzatnak azon szándéka, hogy piacosítani kíváne, vagy megőrizni monopóliumát. Elolvas va a törvényjavaslat 4. §ának indoklását, mely szerint alapmegoldásként a törvény éppen a nem kellően ellátott területek ellátására, a gyenge színvonalú szolgáltatások feljavítására kíván koncessziót adni. Ezt is csak egy korlátozott és államilag ellenőrz ött verseny keretében tehetné meg, a vállalkozó és a befektetés szempontjából azonban ez csak másodlagos terület lehet. Nem állítható tehát, hogy a Kormány valóban koncessziót kíván erre a területre adni, és meg kívánja őrizni monopóliumát. Ennek példája a z, hogy kimarad a törvényjavaslatból, kiemelik a törvényjavaslatból a várost, mint olyan területet, amelyre koncesszió adható. Ezen a területen a leginkább lehetséges a verseny. A koncessziós törvény 1. §ának m) pontja szerint "Az egyes tevékenységek foly tatásának módját, részleges feltételeit meghatározó ágazati törvényeknek – a továbbiakban: ágazati törvény – csak e törvény keretei között rendelkezhetnek". E törvényjavaslatban foglaltak olyan gumijogszabályokat írnak le, amelyek éppen a feltételek tekin tetében nem felelnek meg a miniszter úr által említett elveknek, ami az áttekinthetőséget és a közérthetőséget illeti. Áttérve a jogszabályszerkesztés mivoltára, módjára: a törvénytervezet szerint a posta- és távközlési felügyelet a koncessziószerződés ala pján postai tevékenységet végző szervezetek tekintetében gyakorol jogosítványokat, hatósági jogosítványokat. Ez a szabályozás lényegében két új információt tartalmaz. Egyrészt tovább bővül a minisztériumokhoz rendelt dekoncentrált szervezetek típusú tevéke nység, másrészt hogy e szervezet funkciója, működése még tisztázatlan, és megkülönböztető a postai tevékenység esetében, a postai szolgáltatók tekintetében. Vélhetően nincs összhangban továbbá a felügyelet működése a törvény 5. szakasz (2) bekezdésével, hi szen "a szolgáltatás helye szerinti illetékes" felügyelet fogalma nem értelmezhető a koncessziószerződések országos és regionális jellegére.
