Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
909 A fentiek alapján tehát másmás illetőségi területe lehet a felügyeletnek és a koncessziószerződés alapján a postai szolgáltatást végzőnek, ami egyébként súlyos eljárási összeütközéseket eredményezhet. A törvénynek a postahatósági engedélyezésre és ellenőrzésére vonatkozó része több ponton a fentieknek is megfelelő szakmai hiányosságot mutat, ami megkérdőjelezi az előz etes tárcaegyeztetés létét, illetve jellemzi annak minőségét, illetve még inkább az igazságügyminiszter azon jogalkotási törvényben előírt kötelezettségét minősíti, hogy e törvényeket együttesen készíti elő az ágazati miniszterrel. Különösen az Igazságügy i Minisztérium kompetenciájába tartozó az a szakmai tévedés, amely a postahatósági engedélyek esetében a bírói utat oly módon kívánja megnyitni, hogy a postahatósági engedély visszavonását cégbírósághoz kell benyújtani, holott az egész postahatósági engedé lyezési eljárásra az indoklás szerint az államigazgatási eljárás általános szabályait kívánja alkalmazni, amelyhez kapcsolódó bírói fórumrendszert a polgári eljárásról szóló hatályos törvény rendezi. Ugyancsak problémát vet fel jogi felhatalmazások tekinte tében a rendkívüli helyzetekben a miniszter számára előírt felhatalmazás, amely nem igazán felel meg az Alkotmány vonatkozó paragrafusának, aholis a rendkívüli helyzetben a Honvédelmi Tanácsot hatalmazza meg bármiféle rendelkezéssel. Az alapszolgáltatás te rén, annak megoldása érdekében helyesebb lenne – és ez főleg a kistelepüléseket érinti – nem előírhatóvá, hanem előírandóvá tenni az alapszolgáltatást, például a pénzforgalmi közvetítést, hiszen az állampolgár nem szaladgálhat több helyre, egyegy települé sről vagy egyegy régióból máshova. Ez szolgálja igazán az ügyfeleket. Továbbá egy apróságnak tűnő gondolat, amely azonban nem kerülhető ki. Nem tudom, hogy koncepcionálisan vagy véletlenül maradt ki a törvényjavaslatból a kézikapcsolású telefonközpontok s zerepe. Ez ugyancsak a kistelepüléseket érinti, és ezek a kézikapcsolású központok nem választhatók el a jelenlegi postai intézménytől. A helyi önkormányzatokkal kapcsolatos az a feltehetően az előkészítés szakmai hiányosságának betudható rendelkezés is, a mely a helyi önkormányzat képviselőinek biztosít hatáskört, például a postai küldemények felbontása esetén, ha az erre rendelt bizottság nem működtethető: 28. § (4) bekezdés. Ez a rendelkezés szakmailag az önkormányzati törvénnyel ütközik, ugyanakkor célsz erűsége is megkérdőjelezhető. Ugyancsak kodifikációs probléma az ingatlanhasználati jogokra vonatkozó szabályozás, hiszen ezeket a szabályokat más jogszabályokba kellett volna beépíteni. Különösen igaz ez a kisajátítási eljárásra, hiszen a kisajátítás célj át, ebben a postai szolgáltatást ellátó létesítmények kérdését a kisajátításról szóló hatályos jogszabályba kellene beépíteni. Summázva az eddig elmondottakat: a konceszsziót érintően úgy tűnik, az előterjesztő nem fogalmazta meg célként, hogy a vállalkozá s eszközként igazi, valós szerepet kapjon a postai tevékenységben. A jogszabályszerkesztés szempontjából erős hiányosságok tapasztalhatók, ami az igazságügyminiszter szerepét minősíti, ahogy arra a bírói út megnyitásával kapcsolatban utaltam. Az ügyfelek, az állampolgárok és az önkormányzatok egyaránt az alapszolgáltatások garanciáját kívánják. Mindazonáltal örülök a kormányzat megegyezésre hajló mondatainak, és módosító indítványaival a FIDESZ azon lesz, hogy a hiányosságokat megszüntesse és a garanciákat pedig beépítse. Köszönöm figyelmüket. (Taps a FIDESZ padsoraiban.) (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el, a jegyzői székben Boros Lászlót dr. Kóródi Mária váltja fel.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
