Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KATONA KÁLMÁN, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF)
898 hogy megteremtse azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek között a postai szolgáltatások a szükséges mértékben, versenyhelyzetben korszerűen fejlődhetnek a nemzetgazdaság és a fogyasztók javára. Ezek a nagyarán yú változások szükségessé teszik az állam szerepének újragondolását a postai szolgáltatásokban. Az állam elsősorban úgy garantálhatja a szolgáltatások adott, illetve javuló színvonalú teljesítését, hogy megfelelő jogi, közgazdasági és vállalkozói környezet et teremt a postai szolgáltatás széles körű igénybevételéhez. A postai szolgáltatási hálózat egyben egy világhálózat része is, amelyben nemzetközi egyezményekkel garantálják a világ valamennyi országában az azonos szolgáltatások lehetőségét. A fejlett euró pai országok környezetében Magyarországon is szükségszerű cél az ország postai szolgáltatási képességének javítása olyan színvonalra, amely Közös Piacban tagságunkat feltételezve az évtized második felében felveheti a versenyt az európai szolgáltatókkal. E zt a célt jól szolgálják azok az alapelvek, amelyeket az Egyetemes Postaegyesület 1989. évi washingtoni kongresszusán a tagországok, így közötte Magyarország is elfogadott. Az akcióprogramban megfogalmazottak szerint felkérték a kormányokat, hogy olyan irá nyban korszerűsítsék az irányítási rendszert, amely hozzásegít az önálló postai gazdálkodási feltételek kialakulásához. Ösztönözni kell az országok postáit a piac alaposabb föltárására, megismerésére, és ennek talaján ösztönözni megfelelő üzleti stratégia kialakítására, és elősegíteni az igények, elsősorban a szolgáltatások minőségének javítását, a lehető legkisebb anyagi ráfordítások mellett. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet a lakossági szolgáltatások választékának bővítésére irányuló általános tár sadalmi igény mellett figyelembe vette a vállalkozói oldalon egyre jobban élénkülő érdeklődést és szolgáltatási készséget is. Ezeket az érdekeket csak a szolgáltatások folyamatosságát, biztonságát, a versenyegyenlőséget garantáló törvényi szabályozással le het összehangolni és megteremteni. A postai tevékenységek törvényi szabályozásánál elkerülhetetlen a tevékenységek egy részének kizárólagos állami, kincstári monopóliumban tartása. Ide tartozik a bélyegkiadás, valamint a nemzetközi levélküldeményforgalom ellátása. Ezeket a tevékenységeket még koncesszió útján sem gyakorolhatja más. Ezt a törvény pontosan megfogalmazza. Ugyancsak indokolt, hogy jellegüknél fogva a levélküldeményekkel, valamint a pénzküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások is elsődlegesen állami feladatot képezzenek. A törvény foglalkozik a koncesszió lehetőségével. A magyar viszonyok között a koncessziós törvény nyomán célszerű a versenyeztetés esélyeként, annak értelmes alkalmazását feltételezve – általában: ellátást bővítő, szí nvonalat javító vagy árat csökkentő eredmények érdekében – az állam a vállalat mellett koncessziós pályázat kiírásának lehetőségét is megteremteni és alkalmazni. A törvény ezt is pontosan szabályozza. Tisztelt Országgyűlés! A törvénynek biztosítania kell, hogy az infrastruktúra fontos részét képező postai szolgáltatásokhoz Magyarország területén mindenki hozzájuthasson. Ennek érdekében határozza meg a törvényjavaslat az alapszolgáltatásokat, s az alapszolgáltatások kötelező körét, illetve ezekből azt a mért éket, amelyet alapellátásként az állam garantál. A hatályos postatörvény nem határozza meg a szolgáltatások kötelező minimumát. A piacosodó gazdaságban az állami preferenciák csökkenésével, a Magyar Postavállalat különválásával és önálló gazdálkodása köréb en nem bízható pusztán a vállalat belátására, illetve a mindenkori gazdasági adottságokra az alapellátás. A törvényjavaslat egyik célja kell, hogy legyen az alapszolgáltatások, és ezen belül az alapellátás fokozott garanciáinak megteremtése. Másik célja az indokolatlan monopóliumok megszüntetése és a valódi piaci viszonyok érvényre juttatása. Ennek megfelelően a törvény nem vonja hatáskörébe a hírlapterjesztést, ezzel ez a monopólium mind az előfizetéses, mind az árusítás útján történő terjesztésre vonatkoz óan megszűnik. Ez összhangban van a kiadói szabadsággal, amelyet a hatályos
