Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
895 Ugyancsak ebbe a kizárólagossági körbe sorolja a törvényjavaslat a nemzetközi postaforgalom ellátását, amelyet államközi szerződéseink indokolnak, s amely biztosítéka annak, hogy külkapcsolatainkban a magyar postai gazgatás egységes egészet képezzen. A javaslat törvényi szinten határozza meg a legfontosabb szerződési feltételeket. Általában a szerződéskötési szabadság elvét érvényesíti, azonban az alapszolgáltatások körében szolgáltatási kötelezettséget ír elő, ezzel is garantálva az ellátás biztonságát. A vállalkozási szabályok, a vállalkozási lehetőségek kialakításánál alapvető szempont volt, hogy a vállalkozás nem cél, hanem eszköz a szolgáltatások jobb ellátása, a társadalmi igények kielégítése érdekében. Ennek me gfelelően a koncesszióról szóló törvénnyel összhangban tartalmazza a javaslat az ágazati koncessziós rendelkezéseket. Mint az indokolás is rámutat, a koncesszió működtetése az alapszolgáltatások területén csak akkor indokolt, ha a szolgáltatások elért szín vonala más eszközzel nem tartható, és a folyamatosság, a forgalmi egység nemzetközi kötelezettségeknek is megfelelő követelmények megtartása mellett várható a szolgáltatási színvonal javítás. A konceszsziós rendszer bizottsági működtetése garanciát nyújt a széles körű érdekek és a társadalmi ellenőrizhetőség érvényesítésére. Az államigazgatásnak fontos és felelős szerepet kell vállalnia egyrészt az állami szolgáltató, másrészt a koncessziós és engedélyezési rendszer megfelelő irányítása, működtetése érdeké ben. A törvényjavaslat nem vonja hatáskörébe a hírlapterjesztést, megszüntetve ezzel a postai monopóliumot, mind az előfizetéses, mind az árusítás útján történő terjesztés vonatkozásában. Ez összhangban van a kiadói szabadsággal, amelyet a hatályos módosít ott sajtótörvény is deklarál, valamint azzal a ténnyel, hogy a hírlapterjesztés szabályozása sajtóigazgatási kérdés. Az árusítás, akár napi forgalomban, akár előfizetéses rendszerben történik, kereskedelmi tevékenység. A postai szolgáltató továbbra is köte les ellátni a nyomtatványként feladott hírlapok, folyóiratok továbbítását. Egyébként a terjesztés körébe tartozó feladatokat kereskedelmi tevékenységként, szerződéses alapon végezhet. Üzleti érdeke azt diktálja, hogy piaci körülmények között is megtartsa, sőt bővítse tevékenységét. Ezt azonban már nem a monopólium védelme, hanem a jó szolgáltatási rendszer alapján érheti el. A javaslat az eddigieknél jobb tájékoztatási rendszerének intézményes kialakítását szolgálja azzal, hogy kötelezővé teszi mindenki szá mára hozzáférhető üzleti szabályzat elkészítését és jól látható helyen történő elhelyezését. A postai hatósági engedélyezési eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai lesznek az irányadók. Az engedély visszavonása, illetve a tevékenység megt iltása esetén lehetőség van másodfokú határozat bíróság előtti megtámadására. A törvényjavaslat az ügyfelek érdekét jobban szolgáló kártérítési rendszert vezet be. A kártérítés szabályainak kialakításánál a szerződésen kívül okozott károk esetében a Polgár i Törvénykönyv szabályait rendeli alkalmazni a tervezet. Ugyanezek az általános szabályok vonatkoznak a kamatfizetési kötelezettségekre is. A javaslat változást jelent abból a szempontból is, hogy a kártérítési keret szabályait, mértékét törvényi szinten h atározza meg, egyidejűleg több küldeményfajtánál a jelenlegihez képest jelentősen megemeli a kártérítés mértékét. A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy a felek megállapodása vagy a szolgáltató üzletszabályzata a felelősség körét és mértékét a törvényben meghatározotthoz képest kiterjessze, illetve fokozza. Részletes szabályozást nyert a titoktartási kötelezettség, amelyet a javaslat kiterjeszt a szolgáltatás teljesítésével összefüggő adatokra is. Az önkormányzatok érdek- és hatáskörével összehangoltan kez eli a javaslat az alapszolgáltatások céljából szükséges épületek és létesítmények elhelyezését, kimondva azt, hogy erre figyelemmel kell a településrendezési és fejlesztési terveket elkészíteni és a területhasználattal kapcsolatban megállapodni. A postai tevékenység állami irányítása a világ valamennyi országában érvényesül. Az irányításon kívül, bár fokozatosan csökkenő mértékben, a postai szolgáltatások egy része, az úgynevezett alapszolgáltatások állami támogatásban is részesülnek. A támogatás a költség vetésen, adópolitikán és más normatív vagy eseti döntési rendszeren keresztül érvényesül.
