Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
894 Mindezek előrebocsátása után arról, hogy milyen szempontokat és célokat kellett szem előtt tartanunk a törvényjav aslat elkészítésénél. A legfontosabb szempont volt, hogy a javaslat feleljen meg a törvényesség követelményének, a nemzetközi egyezményeknek és a hazai viszonyoknak. Ez jelenti a végrehajtás, a végrehajthatóság biztosítékát. Az ENSZ Egyetemes Postaegyesüle tének tagjaként figyelemmel kellett lennünk a Nemzetközi Postaegyezményben foglaltakra. Ennek alapján kell működtetni nálunk is a postai szolgáltatásokat és tevékenységeket, mivel ebben az egyezményben vannak lefektetve olyan fontos – politikailag is fonto s – postai alapkategóriák, mint például a nemzetközi átszállítás szabadsága, a küldemények meghatározása, a szolgáltató felelősségi köre és felelősségének jellege, a legfontosabb kiegészítő szolgáltatások, valamint az alapellátás megfogalmazásának alapját képező hozzáférhetőségi követelmény. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az alapszolgáltatások mindenki általi elérhetőségét az államnak garantálnia kell. Az új tervezet elkészítésénél figyelembe vettük az Európai Közösség 1992től életbe lépő postai együttm űködési rendszerének okirataként kiadásra kerülő és jelenleg elfogadás előtt álló úgynevezett "zöld könyv" ajánlásait, valamint a nemzetközi kapcsolatunk, együttműködésünk tapasztalatait és a kialakult tendenciákat. Fontosnak tartottuk, hogy a postai tevék enységek, szolgáltatások mennyiségi színvonala az átmeneti nehéz gazdasági helyzetben se csökkenjen, ugyanakkor a szolgáltatások ellátásának minősége javuljon. Szem előtt tartottuk a posta történelmi múltját, az egyes, különösen falusi települések infrastr uktúrájában, kulturális életében elfoglalt szerepét. Áttekinthető, közérthető, mindenki számára hozzáférhető szabályozással kívántuk segíteni a postai szolgáltatásokat végzők munkáját, valamint a szolgáltatások igénybevételét. Fontos célkitűzés volt a norm atív feltételeken alapuló, áttekinthető engedélyezési rendszer megteremtése. Az új postatörvénnyel olyan törvény megalkotása volt a célunk, amely működőképes a mai adott, gyorsan változó, fejlődő társadalmi, gazdasági, tulajdoni rendszerben, ugyanakkor alk almas hosszabb távú ágazati és vállalkozói stratégia kidolgozására, a tendenciák kezelésére, a jó és korszerű nemzetközi együttműködés feltételeinek megteremtésére. Hogyan valósítja meg a tervezet a felsorolt célokat és szempontokat? Az elmúlt években a po sta és a távközlés szervezeti változása következtében előbb az államigazgatási feladatok különültek el a Magyar Posta szervezetétől, majd a posta és a távközlés is szétvált. Ennek megfelelően szükséges volt a postai tevékenységet – ellentétben az eddigi, p ostára és távközlésre vonatkozó közös törvény helyett – külön törvényben szabályozni. A monopóliumok oldásával, a gazdasági tevékenységcentrikus verseny- és piaci körülmények közötti működtetésével összhangban a törvényjavaslat szakít az eddigi merev, szer vezetre orientált szabályozással. Ehelyett tevékenységek, szolgáltatási feltételek keretszabályait teremti meg. Szűk körben lehetővé teszi a kormány, illetve miniszteri szintű további, technikai jellegű részletes szabályozást. A javaslat egyértelműen, obj ektív módon határozza meg az alapszolgáltatásokat és azok kötelező, államilag garantált legkisebb mértékét, az alapellátást. Ez a biztosítéka annak, hogy a szolgáltató – gazdasági, üzleti szempontokat előtérbe helyezve – nem vonulhat ki egyes településekrő l, régiókból, illetve koncessziós szerződés sem állapíthat meg ennél alacsonyabb ellátási mértéket. Ennek érdekében tartjuk fenn továbbra is az állami szolgáltatói intézményt, egyúttal számukra is megnyitva a széles körű vállalkozási lehetőségeket és serke ntve a piacorientált szolgáltatói magatartást. A javaslat pontosan deklarálja a postai tevékenységek kincstári monopóliumba tartozó körét, nevezetesen a bélyegkiadást és az értékcikk forgalombahozatalát. Ezzel az előterjesztés a koncesszióról szóló 1991. é vi XVI. törvény szempontjából hézagpótló.
