Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
893 Végül sorra kerül a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tehát – tisztelt Országgyűlés – következik a postáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést 2938as számon kapták kézhez. Megadom a szót Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójána k. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek és intézmények szempontjából egyaránt nagy jelentőségű ágazati törvényjavaslat van önök előtt. Elég arra utalni, hogy a posta nem egyszerűen egy az infrastruktúrák között, hanem történelmileg a társadalomba beépült kapcsolatrendszer intézménye . A posta mint intézmény eredete az ókorba nyúlik vissza. Fejlődése része a társadalom kulturális fejlődésének. Formája, működése, technológiai színvonala mindenkor tükrözi egy ország, egy nemzet fejlettségét, működőképességét, szervezettségét. A posta nag y utat tett meg az ókor lovas futáraitól, a római postarendszertől a XX. század gépesített, digitális adathordozó és feldolgozó rendszerek segítségével működő postájáig. Jellegzetessége maradt azonban továbbra is a nagy élőmunkaigény, a jelentős épületál lomány, a napi közvetlen, a lakásokig terjedő humán kapcsolatok. A posta fejlődése hamar túllépett az országhatárokon és fokozatosan világméretű hálózattá, megbízható kapcsolatrendszerré vált. Ebben a vonatkozásban óriási jelentősége volt, hogy 1874ben Be rn városában szerződéssel létrejött az Egyetemes Postaegyesület. Ezzel jogilag is egyetlen postaterületté váltak az egyezményt aláíró országok, amelyek száma fokozatosan bővült, és jelenleg gyakorlatilag az egész világra kiterjed. Büszkék lehetünk arra, ho gy Magyarország az első 22 aláíró ország egyike volt, így kezdettől aktív részese a posta nemzetközi fejlődésének. A posták, mint igazgatási és szolgáltatási rendszerek országhatárokat átlépő együttműködése példaértékű a mai európai integrációs törekvés sz empontjaiból. Példája annak, hogy jól megfogalmazott közös célok érdekében képesek együttműködni, egymás érdekeire tekintettel lenni az egyes országok, nemzetek. És így van ez már a XIX. század végétől, mivel ami posta mint intézmény, minden névvel és címm el rendelkező igénybe vevő részére minden viszonylatban kétirányú kapcsolatot garantál. Ezzel a képességével egyedülálló az infrastruktúrák között. A postai szolgáltatásokban naponta érdekelt az ország, a világ egész lakossága. Nem túlzás azt mondani, hogy a postai szolgáltatások nélkül a mindennapi élet elképzelhetetlen lenne. Ezt néhány számadat is alátámasztja. Évente mintegy 560 millió levelet vesz fel, illetve továbbít a Magyar Posta, s a kezelt pénzmennyiség összesen 180 milliárd forint. Évente 35 mil lió alkalommal kézbesítenek nyugdíjakat. A terjesztett hírlapok évi mennyisége egymilliárd példány körül mozog. Az állami posta által kezelt vagyon megközelíti a 12 milliárd forintot, alkalmazottainak létszáma 46 000 fő. A posta az ország második legnagyob b szolgáltató rendszere, amely minden településen és lakott helyen jelen van, s a települések túlnyomó többségében állandó hivatalt üzemeltet.
