Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
888 órában is kísérletet arr a, hogy megnyerjem a jelenlévőket, illetve rajtuk keresztül a frakciók támogatását. Ezzel kapcsolatban – bár már elment az ülésről – Gali Ákos képviselőtársunk felvetette az ilyen fajta módosító indítványcsomagnak azt a problémáját, hogy esetleg túlszabál yozzuk, illetve lemerevítjük, a munkaadó számára riasztóvá tesszük ezeket a szabályokat, amelyekről majd szólni szeretnék. Szeretném azonban egyrészt azt a figyelmébe ajánlani, hogy itt nem két egyenlő félről van szó, amikor különböző garanciákról beszélün k, hanem kiszolgáltatottabb helyzetűnek ítéljük a munkavállalókat, és ezért próbáljuk egyértelműbbé tenni ezeket a megfogalmazásokat. Másrészt, arra is gondolni kell e törvény vitája kapcsán, hogy a munkaadó számára is egy szociális biztonságban élő munkav állalóra van szükség. Ez még a mi mai gyakorlatunkban nem mindig nyer teret, azonban ha a nyugati példákat figyeljük, azt hiszem, jól nyomon követhető, hogy egy stabil, kiegyensúlyozott háttérrel rendelkező munkavállaló komolyabb szerepet vihet az adott mu nkaadó kapcsolatrendszerében, és sokkal inkább lehet számítani az ő együttműködésére, munkájára. Nagyon röviden azok közül a módosító javaslatok közül, amelyeket ebben a 4606os számmal jelzett csomagban benyújtottunk. Az egyik ilyen, ami egyik részében ug yan elnyerte a bizottságok támogatását, arról szól, hogy ha egy munkavállalót más munkahelyre, más munkáltatónál ideiglenesen rendelnek ki, ezt írásban kell vele közölni. A hozzá fűzött második kiegészítésünk, illetve bekezdésünk, amelyben azt kívántuk pon tosítani, hogy ez az írásos kirendelés mit tartalmazzon és milyen részleteiben szabályozza a kirendelt munkavállaló tevékenységét, már nem nyerte el a bizottságok támogatását. Remélem, sikerül eziránt is felkelteni az érdeklődésüket. Módosító javaslataink egy részénél azt a jelenséget figyelhettük meg, hogy vagy a gazdasági bizottság, vagy az alkotmányügyi bizottság támogatja és ajánlja a Ház figyelmébe, esetenként még az előterjesztő is egyetért, azonban, legnagyobb meglepetésünkre – és ezek szociális jell egű javaslatok, pontosítások voltak – maga a szociális bizottság nem támogatta. Érdekes volna ennek az okát megkeresni, hogy vajon milyen megfontolásból nem tették ezt – majd teszek erre is utalást. A következő ilyen a törvényjavaslat 132. §ának (6) bekez désében a különböző pótszabadságok összeadhatóságáról igyekszik rendelkezni, pontosabban úgy fogalmaz az eredeti, hogy "egymás mellett is megilleti a mukavállalót". Ezzel szemben mi azt a megfogalmazást ajánlottuk a figyelmükbe, hogy "összeadódva" jár. Leh et, hogy ez értelmezésbeli probléma. Mi úgy gondoljuk, hogy a munkavállaló számára ez az egyértelműbb, ha a különböző jogcímen járó pótszabadságok összeadódnak, és összeadódik azzal az alapszabadsággal is, amit a munka törvénykönyve meghatároz. A 134. §sa l kapcsolatban szintén volt egy módosító indítványunk, amely egyharmados támogatást élvezett. Ennek kapcsán elég részletesen indokolta álláspontját Lotz Károly képviselőtársam. El tudjuk fogadni azt az érvelést, illetve azokat az arányokat, amelyeket ő ott megfogalmazott. Szintén nem nyerte el a bizottságok támogatását a 74. § (1) illetve (2) bekezdéséhez tett módosító indítványunk, amelyben azt szerettük volna pontosítani, hogy ki a munkáltató. Nemcsak a szervet, hogy ki képviseli a munkáltatót, hanem azon belül a személyt is szerettük volna pontosítani. Azt hiszem, nem kell különösebben indokolni, hogy a munkavállaló számára lényeges dolog az, hogy tudja, kivel áll szemben személy szerint is, ki az ő tényleges munkáltatói jogokat gyakorló partnere. A 109. §hoz, amelyben különböző, mégmég fegyelmi büntetések és annak különböző részleteit kívántuk szabályozni, pontosítva beadtuk a mai nap folyamán az 5286os számon, nem új módosító javaslat, hanem pontosításnak számít. Ebben tulajdonképpen a fegyelmi büntet és elnevezést hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre cseréltük és így talán el fogja nyerni az illetékes bizottságok támogatását, illetve az előterjesztő támogatását is.
