Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
876 szakszervezetek tájékozta tási, illetve véleménykikérési jogosítványára vonatkozik. A törvénytervezet a szakszervezeteknek tájékoztatási kötelezettséget írna elő ahelyett, hogy véleményt kérne a munkavállalók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Én úgy hiszem, hogy pontosan arra a helyzetre hivatkozva, amelyben vagyunk, és amely előtt még bizonyos ideig állunk, célszerű lenne megtartani, hogy a véleményét legyen köteles a munkaadó kikérni az érdekképviseleti szervezeteknek, és majd aztán szabadon meghozhatja azokat a döntéseket, a melyeket egyébként munkaadói mivoltából meg kell, hogy hozzon. A következő kérdéskört a legsúlyosabbnak tekintem ilyen összefüggésben, ahol az előterjesztés az esélyegyenlőség, illetve a mozgástér lehetőségét szűkíti, ez pedig a kifogásolási, illetve a vét ójoggal függ össze. Tisztelt Képviselőtársaim! Miről is van itt szó tulajdonképpen? Én kérem, hogy szavazás előtt mindnyájan gondolják majd át, hogy a gombot milyen javaslatra fogják megnyomni. Én úgy gondolom, hogy a szakszervezetek kifogásolási joga, meg fogalmazása és a törvénytervezetben megfogalmazottak ezt gyakorlatilag semmivé teszik. A javaslat ugyanis csak akkor engedné a kifogásolás benyújtását, ha az adott ügyben nincs helye munkaügyi jogvita kezdeményezésének, illetve az adott munkáltatói döntés jogellenes. Ehhez tudni kell, hogy a javaslat bevezető szabályai gyakorlatilag minden munkavállalót érintő döntés esetén lehetővé teszik a munkaügyi jogvita kezdeményezését, így a szakszervezet a kifogás jogával emiatt szinte semmikor sem élhet a jövőben. Ez a javaslat is szűkítés, amely szerint csak a jogellenes intézkedés ellen van lehetőség a kifogásra, azt a kérdést veti fel, hogy ki dönti el azt, hogy mi a jogellenes. Nyilván majd később az erre hivatott bíróság. És a döntésig mi történik? Nyilvánvalóa n semmi, hiszen a munkáltató döntését jogszerűnek tartva nem fogadja el a kifogást és annak következményét sem, mely szerint a kifogásolt intézkedést végrehajtani sem szabad. A kifogás joga tehát – már amennyiben az egyáltalán benyújtható lenne – örökös vi ták és konfliktusok forrása lesz. Pedig a kifogásolt jogot és azt a következményt, hogy az elbírálásig a döntést végrehajtani nem lehet, ezért találták ki, hogy legyen mód a vitatott intézkedés újbóli átgondolására, egyeztessenek a felek, mielőtt a bíróság hoz kerül az ügy, vagy ami még rosszabb, sztrájk, vagy egyéb önvédelmi akciók indulnának be. Én úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy erre a dilemmára vagy erre a kérdésre a miniszter úrnak mindenféleképpen még a szavazás előtt magyarázatot kellene a dnia. A következő kérdéskör a szakszervezeti tisztségviselők munkaügyi védettségének a kérdése. Ha elismerjük azt, hogy azok a körülmények, vagy az a helyzet, amely ma a munka világában, a munkahelyen zajlik, nemhogy szűkíteni kellene, vagy inkább vagy leg alább megtartani a jelenleg érvényes jogszabályokban rögzített jogosítványokat, vagy azokat bővíteni kellene. Azt is szeretném elmondani, hogy az, ami ma kivívott jog vagy megtartott jog, még törvényileg az európai gyakorlat is egyúttal. Pedig tudjuk, hogy Európa azon részén, ahol ezt gyakorolják, sokkal rendezettebbek és törvényileg sokkal jobban kézben tartott a munka világa, mint amilyen a magyar viszonyokban. Tehát én azt gondolom, ezt át kellene tekinteni még egyszer az előterjesztőknek, és lehetőség s zerint azon módosító javaslatok iránt, amelyek erre utalnak, fogadókészséget kellene mutatniuk. Tisztelt képviselőtársaim! A következő kérdéskör a felmondási lehetőség. Erre vonatkozóan – többi képviselőtársam már utalt rá – én csak alá szeretném húzni, va gy figyelmükbe szeretném ajánlani, hogy ez is a munkavállalók védettségének, illetve lehetséges pozícióinak a rontását segíti elő. Ez pedig szerintem nem kívánatos, és ez a Parlament számára sem lehet kívánatos. Befejezésül a munkaadó kötelező biztosítási kötésére szeretném én is fölhívni a figyelmet, mint ahogy ezt Boros képviselőtársam már megtette. Mi tudjuk, mint ahogy ez a bizottsági vitákban is megfogalmazódott, hogy ennek az esetleges elfogadása bérköltségek növekedésével járna. Egy mini mális bérköltség növekedésével járna, szeretném ezt aláhúzni. Ugyanakkor ennek a hozadékát, az előnyeit szerintem sokszorosan lehetne lemérni a munkahelyen, illetve a munka világában, hisz
