Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
875 munkavállalók legalább egyharmadát közvetlenül és súlyosan érinti, amennyiben ezt benne hagyjuk. Ezért kérném, a kormányképviselők álláspontját, ha lehetne megváltoztatni , és a tisztelt képviselőtársak figyelmét felhívni, hogy ezt a módosító indítványt, a gazdasági bizottsággal összhangban, fogadják el. Legvégül egy megjegyzést szeretnék tenni. Szinte az ország valamennyi munkaadója árgus szemekkel figyeli, hogy a szabadsá gügy mikor fog rendeződni, mettől kezdve fog ez életbe lépni. Óriási különbség van, hogy január 1jétől visszamenőleg vagy esetleg júniustól, mint ahogy ez elhangzott, hogy esetleg júniustól lépne érvénybe. Nem mindegy a munkavállalók szempontjából, akik m ár jelenleg is szabadságot óhajtanak kivenni. Ez a szabály rendkívül sürgős lenne, hogy minél előbb megszülessen, ezért szeretném kérni a Kormány mielőbbi álláspontját – úgy tudom, hogy ez még nem világos – , hogy mettől kezdve fognak érvénybe lépni a szaba dságokkal összefüggő szabályok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót Paszternák László képviselő úrnak, MSZP. (Közbeszólások: Már 7 óra van!) Felszólaló: Paszternák László (MSZP) PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! A törvénytervezetet megelőző vita, majd a törvényt felvezető miniszteri bevezető gondolatok, illetve az általános vita számomra azt az érzést sugallta, hogy mire elfogadott munka törvénykönyvünk lesz, akkorra az a mindnyájunk számára kíván atos cél is teljesülhet, hogy a törvény egyúttal optimális egyensúlyt képes teremteni a munkaadói és a munkavállalói kör számára egyaránt. Ezt én reméltem és remélem még akkor is, hogyha tudom, hogy nem kialakultak azok a viszonyok és nem kialakultak azok a feltételrendszerek, amelyek ehhez megadnák a lehetőséget, illetve akár a munkaadói, akár a munkavállalói körben rendkívül sok teendő van még, hogy bármilyen törvényalkotás vagy törvény elfogadása után azok érdemi alkalmazására lehetőség adódjon, illetve a feltételei megteremtődjenek. És akkor is igaz ez, hogyha tudom, hogy a Házban különböző nézőpontból rendkívül szélsőséges nézetek vannak a mai munkavállalói érdekképviselettel kapcsolatosan. Én úgy gondolom, hogy ezt egy munka törvénykönyv elfogadása kap csán szükséges lenne félretenni, szükséges lenne ettől elvonatkoztatni, mivel ez a törvény az elfogadása után nem egy hónapra, nem egy fél évre, hanem én gondolom, hogy hosszabb időre rendezne viszonyokat. Tisztelt Ház! Én úgy hiszem, hogy ez a dilemma, am it én itt igyekeztem megfogalmazni, elsősorban nem abból származik, hogy a szándék rossz, hanem rossz a kiinduló alap egy bizonyos összefüggésben. Itt elsősorban én a munkavállalói érdekvédelmi szervezetekre szeretném a kérdést kihegyezni. És ezek végigvon ulnak azokon a módosító javaslatokon is, amelyeket képviselőtársaimmal igyekeztünk megfogalmazni. Mi a kiinduló alap? Én úgy gondolom, hogy a miniszter úr majd a részletes vita lezárásánál próbál választ adni arra a kérdésre, amit Kátay Zoltán képviselőtár sam is föltett, hogy vajon mi az oka annak, hogy a tervezet és az Alkotmány megfogalmazásában már eltérés van a szakszervezetek fogalmának meghatározásánál. Én úgy hiszem, hogy ha itt már alapvető eltérés van, akkor ebből talán egyenesen következik – de ne m törvényszerű, hogy egyenesen következzen – , hogy később a szakszervezetek, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek különböző módon vannak megítélve a jogosítványokat illetően. Én úgy hiszem, hogy ebben a rendkívül ellentmondásos, átmeneti id őszakban még inkább preferálni kellene, még inkább előnyben kellene részesíteni a munkavállalókat, illetve azok érdekvédelmi szervezeteit. Én azt hiszem, hogy ezt a tervezetben megfogalmazott gondolatkört, és az Alkotmányban megfogalmazottakat még a törvén y elfogadása előtt célszerű lenne összhangba hozni. A másik kérdéskör, amelyik úgy hiszem, hogy nem teremt egyensúlyt a munkaadói és munkavállalói kör számára az érdekegyeztetésnél, illetve a mozgásterületüket illetően, az pedig a
