Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
873 Elnök Úr! Részemről kész a leltá r. Erről eszembe jut József Attila legutolsó verse, amelynek legutolsó két sora úgy fogalmaz, hogy "Íme hát kész a leltár, éltem, s ebbe más is belehalt már." Én azt hiszem, mi valamennyien úgy szeretnénk élni, hogy se a dolgozók, se a munkavállalók ebbe n e haljanak bele. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselő Úr! Igen költőien fejezte be felszólalását, mégis, a pontosság kedvéért a következőt szeretném mondani, hogy én nem feddtem meg dr. Balás István képviselő urat, csa k kérdés formájában, tapintatosan emlékeztettem arra, hogy most a részletes vita zajlik. Azt pedig már egyáltalán fel sem tételeztem, hogy nem a témához szólt volna hozzá, csak nem a részletes vita követelményeinek megfelelően. Ez két különböző dolog. Szól ásra következik dr. Lotz Károly képviselő úr, SZDSZ. Felszólaló: Dr. Lotz Károly (SZDSZ) LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ha már Kátay képviselő úr megszólított, akkor kezdeném ezzel a kérdéssel, ami egyrészt egy kicsit elvi ké rdés, ami a bizottsági ülésen felmerült, hogy mennyire foglalkozhat egy munka törvénykönyv szociális kérdésekkel. A jelenlévő tisztelt kormányképviselők álláspontja azért az volt, amire felhívták a bizottság figyelmét, hogy nem célszerű a szociális és a mu nkaviszonyra vonatkozó kérdéseket összekeverni. A munka törvénykönyv elsősorban a munkaviszony problémáival foglalkozik. Többen érveltünk, hogy ez nem egészen így van. A világ összes munka törvénykönyve, ha nem is azt mondom, hogy tele van, de minden esetr e tartalmaz nagyon sok szociális, elsősorban a munkavállalói érdekeket védő jogszabályt és passzust. Ilyen értelemben tehát azok a valóban szociális jellegű módosító javaslatok, amelyekből én kettőt ismertetnék és szeretném kérni a figyelmüket és támogatás ukat, azok úgy érzem, hogy védhetők, sőt egyenesen szükségesek. Két ilyen javaslatot ismertetnék, amely a 4937es módosító indítványomban szerepel: az egyik, hogy a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkaválla lói viszonyát annak a dolgozónak, akinek négy vagy több, általa eltartott családtagja van, és a családban más önálló keresettel rendelkező nincsen. Ezt a javaslatot a gazdasági bizottság nagy többséggel jóváhagyta, támogatta, és úgy gondolom, hogy Kátay ké pviselő úr módosítása korrekt és elfogadható. Ilyen értelemben azt lehet mondani, hogy többen igyekszünk rávenni a Kormányt, hogy módosítsa eredeti álláspontját. Már csak azért is, mert a jelenlegi foglalkozáspolitika és szociális körülmények között család védelmi szempontból úgy érzem, hogy egy ilyen fokozott védelem szükséges. Ha megnézzük a jelenlegi lesújtó statisztikát, ez azt mondja, hogy Magyarországon összesen 30 ezer négy- vagy többgyermekes család létezik, tehát ez összesen 30 ezer embert érint, és itt egy átlagos, 10%os mukanélküliségi rátát tekintve, ez maximum 3 ezer munkavállalót érinthet, pluszmínusz 10 – 20%. Ez pedig az 1992re előjelzett munkanélküliek számának legfeljebb fél %a, 0,5%a vagy még annyi sem. Tehát magyarul: itt azt is lehetne mondani, hogy egy jelképes védelemről, munkavállalói és családvédelemről van szó. Úgy érzem, hogy ez nélkülözhetetlen, ennyit ma meg kell tenni, és a gazdasági bizottságnak a köszönetemet fejezem ki, amely ezt a módosító indítványt elfogadta. Nagyon szere tném kérni támogatásukat, egyrészt a Kormány támogatását, figyelembe véve, hogy minimális terhet jelent ez a Köztársaság számára – hogy így mondjam – , ugyanakkor pedig egy óriási jelentősége lenne a családtagok számát tekintve, az ún. többgyermekes családo k tekintetében. A másik módosító indítványom nem kapta meg a többséget, ezt ugyan Kátay képviselő úr más formában, pontosabban szintén megismétli: az egyedülálló dolgozó anyának és apának,
