Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
864 Tisztelt Ház! A részleteket illetően javaslataink egy részét szeretném szíves figyelmükbe ajánlani. Az első kérdéscsomag a munkaszerződések megkötésének kötelezettsége és tartalmának kibővítése. Ragaszkodunk hozzá, hogy minden mu nkaszerződést írásba kelljen foglalni. Ezt követeli a munkavállaló jogbiztonsága, a tb- és a munkaadói járulék befizetésének garanciája, a jövedelemadóelőleg és a munkavállalói járulék megfizetése. Úgy vélem, a felsorolt érvek fele is elegendő a jó döntés hez. Én magam a "B" variációt favorizálom, mely szerint az írásba foglalás előtt a munkavállaló munkába nem állítható. Ha nem ezt tesszük, szabad teret engedünk a feketemunkának. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a munkaszerződés tartalma kibővüljön a napi mu nkaidőbeosztással és a rendkívüli felmondás eseteinek tételes felsorolásával. Hölgyeim és uraim! Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a felmondással megszűnő munkaviszony esetén a munkáltató minden esetben köteles legyen a felmondást írásban közölni és megind okolni. Az 1982ben elfogadott 158. számú munkaügyi egyezmény mindezeket a munkavállaló érdekében előírja. Ezzel párhuzamosan tételesen megfogalmaztuk, mely esetekre áll fenn a felmondás tilalma. Mindez a törvény 90. §ához benyújtott módosító javaslataink ban olvasható. Ehhez a ponthoz nyújtottam be a mai napon csatlakozó módosító javaslatot 5276os számon, amely a 90. § (1) bekezdés d) pontját kívánja bővíteni oly módon, hogy a felmondási tilalom ne csak a sor- vagy tartalékos, illetve polgári szolgálat id őtartamára, hanem ezt megelőzően a behívó parancs kézhezvételétől számított időtartamra is vonatkozzék. Nyilván önök is értesültek róla, hogy a legutóbbi behívások során a bevonulás napját megelőzően sorrarendre mondtak fel a bevonulóknak, és így a leszer elést követően a munkáltatót nem terheli visszavételi kötelezettség. Én ezt – nem egyedül természetesen – gyalázatos megoldásnak tartom. Kérem, támogassák a módosító javaslatot. Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy a kérdés kapcsán a tárcával már egy egyezteté s zajlott. A szöveget pontosítani fogom a módosító javaslatban; konkrétan így fog hangzani: "Sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama". Ezt a j egyzőkönyv miatt mondtam, elnök úr. Ami a végkielégítés kérdését illeti, szólnom kell az általunk benyújtott tábla elfogadtatása érdekében. Nos, megítélésünk szerint két alapvető változtatásra van szükség a tervezethez képest. Az egyik a legkevesebb, tehát egy év munkaviszonnyal rendelkezők esete, akik gyakorlatlanságuknál, fiatal koruknál és vélhetően nem családfenntartó voltuknál fogva legelőbb vannak kitéve a felmondás veszélyének. Ezért a 95. § (4) bekezdésében számukra egyhavi végkielégítést tartunk f ontosnak a törvénybe beépíteni. A másik veszélyeztetett réteg a 25, illetve 30 év munkaviszonnyal rendelkezők, akik viszont koruknál fogva esélytelenebbek az újrakezdést illetően, ugyanakkor az eltöltött idő bizonyítja a munkáltatóhoz való hűségüket, hossz ú távú szakmai alkalmasságukat. Huszonöt év munkaviszony után 9 havi, harminc év munkaviszony után pedig 12 havi végkielégítést tartunk elfogadhatónak. A törvénytervezet 102. §a szól a munkáltató kötelezettségeiről a munka folyamatossága érdekében. Ennek b) pontját javasoljuk kiegészíteni oly módon, hogy a munkáltató köteles legyen a munkavégzéshez szükséges eszközöket – például szerszám, anyag – is biztosítani. Nem nehéz belátni, hogy ezek hiányában munkavégzés nincs, ezért azonban csak a munkáltató tehet ő felelőssé. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Alapvető kifogásaink vannak a munka díjazása tekintetében. Bár Kósáné Kovács Magda képviselőtársnőm töredelmesen bevallotta, hogy a korábbi munka törvénykönyvet ők fordították Gál Zoltánnal oroszról magyarra, e z mégsem indokolná minden olyan mérték elvetését, amely a munkavállaló számára kedvezőbb. Éppen ezért kérem önöket, támogassák a 145. szakaszhoz benyújtott módosításainkat, mely szerint az éjszakai munkavégzéshez 30%os bérpótlék járjon, a délutáni műszakp ótlék mértéke 20, az éjszakai műszakpótlék pedig 40% legyen. Ezek a mértékek azonosak a hatályos jogszabályban foglaltakkal. A tervezet ehhez képest visszalépést jelent.
