Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
859 szemben mint egy kft. tulajdonosának a tulajdonosi érdekeltségü k azt diktálja, hogy a saját tulajdonukban lévő kft. érdekét tartsák a fontosabbnak. Összeütközésbe kerül tehát a tulajdonosi érdekeltség és az alkalmazotti érdekeltség. Amióta Magyarországon több évtized után ismét feltaláltuk a tulajdonosi érdekeltséget, és felismertük ennek fontosságát, azóta azt is tudjuk, hogy ez a legerősebb anyagi érdekeltség. Ez mindenképpen erősebb, mint egy mindössze alkalmazotti érdekeltség. Ennek ismeretében bárki könnyen kitalálhatja, hogy mi történik akkor, amikor a két érdek ütközik. Természetesen a tulajdonosi érdek győz. Nézzünk néhány, az életből ellesett példát! Ha az állami vállalathoz érkezik egy megrendelés, rögtön fölmerül a kérdés a tudathasadásos igazgató fejében: mit csináljon? Teljesítsee a megrendelést mint állam i vállalat, vagy netán engedje át a megrendelést a saját kft.jének? Egy ilyen erkölcsileg összeférhetetlen helyzetben nyilván nem normális az az igazgató, aki nem a saját kft.jét részesítené előnyben. Persze, hogy átirányítja, vagy tűri, hogy beosztottja i átirányítsák a megrendelést a saját kft.hez. S akkor mi történik? A kft.hez áramlanak a megrendelések, a kft. elkezd virágozni. Ezzel párhuzamosan a vállalatnál elfogynak a megrendelések, és bevételek híján romlik a vállalat anyagi helyzete. A következ mény valamennyiünk előtt jól ismert. Először a munkások elbocsátásához kezdenek hozzá, vagy ahogy… (Az elnök "letiltja" dr. Balás István mikrofonját.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Balás István! Nyilván tudomása van arról, hogy ez részletes vita? (dr. Ba lás István: Igen.) Kérem, folytassa. BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! A lehető legrészletesebb vitában nyilatkozom. Tehát a következmény, amely egy ilyen eljárást követ, valamennyiünk előtt jól ismert: hozzákezdenek a munkások elbocsátásához, vagy ahogy manapság divatos szóval mondani szokták, karcsúsítják a vállalatot. A vállalat és a konkurens kft. személyi azonosságokon és rokoni kapcsolatokon alapuló sajátos viszonya általában azzal jár, hogy a költségek a vállalatnál csapódnak le, míg a haszon a kft.hez kerül. Erre is mondok néhány példát, hangsúlyozva, hogy minden példa mögött konkrét vállalatok sora húzódik meg. Kezdjük a legegyszerűbb esettel, amikor vállalati költségen vásárolnak egy vállalati igazgatónak személygépkocsit, üzemeltetik azt a válla lat költségén, de az igazgató véletlen folytán a kft. céljára hasznosítja. Könnyű belátni, ilyenkor az évente több millióra rúgó kiadás a vállalatot terheli, míg ugyanezen kiadás elmaradása haszonként jelentkezik a kft.nél. Előfordul, hogy a vállalat term ékeit kft. forgalmazza úgy, hogy a vállalat fizetési könnyítéseket ad az igazgató kft.jének. Legegyszerűbb formája ennek az, hogy ha a kft. az árukért kapott vételárral, pénzzel csak például 30 naponként köteles elszámolni. 30 napig tehát a vállalat pénzé t a kft. kamatmentesen forgatja. Ugyanezen 30 nap alatt persze a vállalat annak érdekében, hogy saját fizetnivalóit teljesíteni tudja, munkabért tudjon fizetni, alapanyagot tudjon vásárolni, kénytelen magas banki kamatra kölcsönöket fölvenni. E banki kamat mint költség tehát a vállalatot terheli, a kamatmentes pénz haszna a kft.t illeti. Előfordul, hogy a vállalat készleteit leértékelve adják el az igazgató felesége kft.jének, mely azt felértékelve adja tovább a piacon. Tisztelt Elnök Úr! Nem kívánom ezt a sort tovább ragozni, hiszen mindez a mai szabályok szerint szabályos. A bátortalanul érdeklődő rendőrség csak annyit állapíthat meg, hogy minden rendben van, teljesen törvényes keretek között jut ebek harmincadjára és megy tönkre az országnak az állami v állalatoknál lévő vagyona. A vállalat ebbe a folyamatba először belerokkan, majd végül csődbe jut, és ha nem számolják föl, olcsón, bárki által megvehető. Tisztelt Ház! E nem kívánatos, korrupciógyanús és összeférhetetlen helyzetek kialakulását az elmúlt h árom évben az igazgatók szilárd munkaerkölcse önmagában nem gátolta meg. Ezek után
