Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
858 eredményeként került kiadásra az az 550 pont ból álló kétkötetes jelentés, amelyet ma valamennyi képviselőtársunk megkapott. A módosító indítványokat két nagy csoportra lehetne bontani: Az elsőbe azokat sorolnám, amelyek koncepció jukban illeszkedhettek, illeszkedtek a törvényjavaslathoz és bizonyos pontosító rendelkezéseket, és a törvényjavaslat eredeti formájának a jobbítását szolgálták. Ezen módosító indítványok többsége elnyerte bizottságunk támogatását, és így a bizottság nevéb en is javasolom a tisztelt Háznak ezen módosító indítványok támogatását. Az indítványok másik – és sajnálattal mondom, hogy nagyobb csoportját – képezik azok az indítványok, amelyek sem szerkezetükben, sem mondandójukban nem illeszthetők a javaslat eredeti szövegéhez, ezért ezeket bizottságunk nem tudta támogatni. Az eddigi parlamenti gyakorlatból egy 550 pontos jelentésnek az elfogadása körülbelül olyan 910 órás szavazási procedúrát jelent, éppen ezért itt és erről a helyről is szeretném kérni mindazon ké pviselőtársaimat, akiknek olyan módosító indítványaik vannak még jelenleg is a jelentésben, jelentéstervezetben, amelyek nem kaptak támogatást, hogy a munkánk gyorsítása érdekében van még körülbelül 23 nap arra, hogy ezen indítványokat visszavonják, mert esetleg a szavazási procedúra ezzel órákkal rövidíthető. Magam is elsősorban azon indítványok szerzőjére gondolok, aki ugyan nincs a teremben, de egymaga körülbelül kétórányi munkát adna a tisztelt Háznak a szavazás menetében. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖ K (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Jelentkezési és erősorrendben adom meg a szót a képviselőknek, mármint a pártok erősorrendjében. Elsőként dr. Balás Istvánnak, MDF. Felszólaló: Dr. Balás István (MDF) BALÁS IS TVÁN, DR. (MDF) Köszönöm a szót, Elnök úr. Tisztelt Ház! Az MDFfrakció Monopolycsoportjának tagjai immár egy éve vizsgálják a piacgazdaságra való átmenet, ezen belül a privatizáció visszásságait. A privatizációs jogszabályokban rejlő hiányosságokon és c sapdákon kívül a közismert, ún. vagyonátmentő magatartások elszaporodásához hozzájárult egy, a munkajog területén elhelyezett akna is. Ezt az aknát furcsa módon egy 1990. július 17én meghozott kormányrendelet egyik hiányossága rejtette el a jogszabályaink közé. Ez a kormányrendelet, amely a munka törvénykönyve végrehajtási rendeletét kiegészítette, megtiltotta a vállalati igazgatóknak azt, hogy egy konkurens cégben állást vállaljanak. De ugyanakkor elmulasztotta megtiltani azt, hogy a vállalat igazgatója a konkurens cégnek a tulajdonosa lehessen. Gondolom, megkönnyebbülve sóhajtott fel országszerte a vállalati igazgatók egy része. Egy ilyen kft. alapításához a szabályok szerint mindössze egymillió forintnyi alaptőke szükséges, melynek a felét, tehát mindöss ze félmillió forintot kell készpénzben szolgáltatni. Talán nem kell bővebben e Házban részleteznem azt, hogy azok a vállalati vezetők, akik egymás előremenetelét hosszú évek óta segítik, egymásnak adnak beosztást, hangzatos címeket, fizetést, jutalmat és p rémiumot, nos ők viszonylag könnyedén össze tudják szedni a szükséges induló ötszázezer forintnyi készpénzt. A kormányrendelet tehát hagyott egy kiskaput, és ennek az lett a következménye, hogy a vállalat felső vezetéséhez tartozók egy része, továbbá ezek közeli hozzátartozói országszerte nyakrafőre hoztak létre olyan gazdasági társaságokat, amelyeknek a tevékenységi köre megegyezett a vállalat tevékenységével. Gondoljunk csak bele a történtekbe. Azok a vállalati igazgatók, akik egy konkurens kft.ben tula jdonosok lettek, tudathasadásos helyzetbe kerültek. Az állami vállalatok igazgatóiként mint állami alkalmazottaknak az a kötelességük, hogy az állami vállalat érdekét tartsák szem előtt. Ezzel
