Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
775 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Ors zággyűlés! Most ebédszünet következik… (Közbeszólások: Viszonválasz!) Igen, Takácsy Gyula képviselő úr kér nyilvánvalóan reagálásra lehetőséget. Felszólaló: Takácsy Gyula, a gazdasági bizottság elnöke TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: Tisztelt E lnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az előbb képviselőtársam külön felhívta a gazdasági bizottság elnökének figyelmét, hogy nem figyelt oda az előterjesztőre. Azt hiszem, egy dolgot le kell szögezni: március 5én volt a gazdasági bizottság ülése, és ne kem az volt a feladatom, hogy arról tárgyilagos tájékoztatást adjak. Én ezt tettem meg, ez volt a kötelességem. De, hogy azért odafigyeltem, szeretném felolvasni az expozé egyes részleteit. Valóban elhangzik olyan kifejezés, miszerint az utóbbi időben a cs eh és szlovák félnek az együttműködési szándéka nem megfelelő, azonban a magyar Kormány – itt van leszögezve – a jószomszédi kapcsolatok őrzése, háromoldalú vizsgálatok mielőbbi megindíthatósága és ennek megfelelően az államközi vita megegyezéssel történő feloldása érdekében a kényszerhelyzet oldására a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ismételten a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterelnökéhez fordult. És itt a továbbiakban elmondta Siklós Csaba azt, hogy miért kéri a Kormány ezt az indítványt . Azt hiszem, miután március 5én volt a bizottsági ülés, Pap képviselőtársam azt mondta, hogy március 6án lettek újabb információi, a bizottság elnökének pedig az a kötelessége, hogy a bizottság üléséről tartson tájékoztatást, én a korrekt tájékoztatásna k eleget tettem, és talán figyeltem is az expozét tartó miniszter előadására. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Katona Tamás államtitkár úr jelentkezett – kétperces reagálásra? (Igen.) Felszólaló: Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyrészt sajnálattal kell tudomásul vennem azt, hogy az alkotmányügyi bizottság még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Úgy érzem, egy ilyen kényes jogi kérdéssel foglalkozó tém a megvitatásakor szükség volna az alkotmányügyi bizottság véleményére is. Ha szabad, akkor a külügyi szempontokat a részletes vita során próbálnám elmondani, mert úgy gondolom, itt az egyik legnagyobb veszély az, hogyha szent igazunkban bízva túlzottan egy síkúan, leegyszerűsítve könnyen megoldhatónak véljük ezeket a kérdéseket. Nagyon sokszor estünk áldozatul optikai csalódásnak: a Duna Kör elnöke akkor, amikor január 15én például azt mondta, hogy ez az egész C változat egy "papírtigris". Tudomásul kell ve nnünk azt, hogy nem, hogy ennek az anyagi fedezete megvan, hogy itt nagyon komoly munkák folynak, és ha ez a variáció valósul meg, az biztos, hogy a legköltségesebb lesz, a legrosszabb lesz a szlovák félnek is, a magyar félnek is és természetesen a környez etnek is. Mivel szükségmegoldás, szükségmegoldás jellegéből folyik egy csomó olyan műszaki hiányosság, ami még veszélyesebbé teszi ezt a helyzetet. Éppen emiatt úgy gondolom, hogy valóban erre az egyhónapnyi szünetre, erre az egyhónapnyi lehetőségre szüksé ge van a Kormánynak. Én tudniillik nem adtam föl azt a reményt, hogy a ráció, a józan ész érvényesülni fog, ha nem is könnyen, végül ennek a kérdésnek a megközelítésében. Ezért bármilyen pillanatnyi türelmetlen lépés magyar részéről valósággal bele fogja k ergetni a másik felet, a láthatóan – valamennyien hangoztattuk ezt – legrosszabb, legelfogadhatatlanabb megoldásba. Azonban kivezető utat csak közösen lehet találni. Ehhez tárgyalni kell, és nagyon hálásak vagyunk a környezetvédelmi bizottságnak, hogy nagy on sokszor, nagyon türelmesen megpróbálta ezt megtenni. Minekünk is ugyanez a dolgunk a diplomácia területén, hogy a magyar álláspontnak a helytálló voltáról, az igazságáról megpróbáljuk európai partnereinket meggyőzni, hogy létre tudjuk hozni azt a közöse n elfogadható – elsősorban
