Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
774 tapasztalható, ellentétes és káros tendenciák. És saj nos, mára ez a kérdés politikai, külpolitikai kérdés is lett – akkor, azt gondolom, még meg lehetett volna oldani anélkül, hogy felruháztuk volna ezzel is. Mit eredményezett az, hogy a feladatot három tárca látta el? Kezdettől fogva azt mondtuk, hogy ez ne m jó, ez egy káoszt eredményezett. Kifelé minimálisan azt lehetett érezni, hogy legalább négyféle véleménnyel jelenik meg a Kormány. Ez, ugye, azért adódott elő, mert volt egy kormánybiztosi titkárság is, amelynek adott esetben önálló véleménye is volt, és nem azt csinálta sok esetben, amit a Kormány elvárt volna, illetőleg a Kormány határozatában lett volna. Mindebből számomra a következő kérdés jön elő: halogassuke tovább a megoldást? Én azt mondom, hogy nem. Ahogy valljuk mindannyian, azt gondolom, ebbe n a Házban: ez a kérdés szakmai – tudományos kérdés, és nem politikai. Ezért számunkra – és számomra – a Tudományos Akadémia jelentése és állásfoglalása elégséges kell, hogy legyen a döntéshez. Ez a jelentés mindenkinek rendelkezésére áll: ha ezt elolvassu k, ebből egyértelmű, hogy más lépésünk nem lehet, mint a szerződés megszüntetése. Ehhez néhány szakmai jellegű kérdés – nem akarok nagyon belefolyni. KözépEurópa legnagyobb ivóvízbázisa megóvhatóe tározó építése esetén? Nem. Már egy próbaüzem esetén is – amit egyébként a szlovákok javasolnak, hogy egy ötéves próbaüzemet indítsunk be – teljesen tönkremenne a vízbázis. Semmiben sem különbözik egy ötéves próbaüzem egy teljes beindítástól – tehát ez egy olyan "mézesmadzag", amit nekünk nem szabad elfogadni. E gyébként szintén kiderül ez is a Tudományos Akadémia jelentéséből, hogy a vízbázis védelme érdekében ezt nem szabad megtenni. Megoldhatóe a hajózás vízlépcső nélkül? Ez gyakran fölmerülő kérdés. Megoldható, és sokkal olcsóbban. Nem hiszem, hogy egy folyón vízlépcsőt kell építeni ahhoz, hogy az hajózható legyen. Megoldhatóe az árvízvédelem más módon? Igen, szintén olcsóbban mint vízlépcsővel. Megvédhetőe a Szigetköz és Csallóköz természetes élővilága és települései a vízlépcső megépítése esetén? A válaszo m: nem. Teljesen eltűnik a táj, eltűnnek a különböző növény- és állatfajok, és egy teljesen más szinten, előre még nem látott, nem tervezhető egyensúlyi állapot fog létrejönni. Természetesen abban mindenkinek igaza van, hogy az egyensúlyi állapot majd hely re fog állni, ha elvisszük a vizet – csak akkor nem olyan formában fog helyreállni, ahogy pillanatnyilag a Szigetköz kinéz. Itt azt szeretném kiemelni, hogy a Szigetköz úgy, ahogy pillanatnyilag van, már így is egy ökológiai katasztrófa, tehát vízlépcső né lkül is sürgősen tenni kell, de az elmúlt 1520 évben azért nem történt semi a településeken és magában a tájban sem, mert a vízlépcsőre utaztunk, hogy majd lesz a vízlépcső, és ennek függvényében fog megoldódni a helyzet. Ez közel sem így van: vízlépcső n élkül is sürgősen tennünk kell valamit. Végezetül azt a kérdést kell újra megfogalmaznom, hogy vane lehetőség a közös megegyezésre. Véleményem szerint – mint már említettem korábban – nincs. A szövetségi gyűlés – Zsebők képviselőtársam említette – március 6án nagy többséggel "valamilyen formájú vízlépcső" megépítésére szavazott. Ez alatt a "valamilyen formájú" alatt ők konkrétan a Ct, tehát ezt a pótmegoldást értik, amit tavaly december óta építenek. A két környezetvédelmi bizottság állásfoglalásában vol t egy cseh és egy magyar különvélemény – ők a cseh különvéleményt támogatták, amely arra irányul, hogy ők maguk valamilyen formában egy pótmegoldással elterelik a Dunát, és beindítják a bősi erőművet. Én úgy érzem ezért, hogy a szerződés megszüntetésének i dőpontja tovább nem húzható. Természetesen elfogadhatónak tartjuk, ha már több mint két évig húzódott ez az ügy, hogy az a bizonyos négyhat hetes – ebből inkább most már a négyhetes, mert azóta két hét eltelt – időszak, egy ilyen türelmi időszak még álljo n a Kormány rendelkezésére, elsősorban a nemzetközi szimpátia, illetve a nemzetközi támogatottság megszerzésére. Köszönöm a figyelmüket, és arra kérem önöket, hogy a módosító indítványainkat támogassák. Köszönöm. (Taps.)
