Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az 1963 és 1989 között elkövetett állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
75 politikai jogok nemzetközi egyezségi okmányában rögzített alapjogok gyakorlását vagy az abban foglalt elvek és célok megvalósítását jelentet te. Önmagában a tényállás olyan, hogy elégséges a tényállás megállapítása, a minősítés megállapítása és a semmisséget meg lehet határozni ehhez. Ezért az egyik módosító javaslatunk arra irányul, hogy kétfelé bontja a törvényi tényállásokat, azoknál a magat artásoknál, amelyeknél nem látjuk szükségesnek ezt a vizsgálatot, azt javasoljuk, hogy a bíróság önmagában a minősítés alapján ezt az eljárást lefolytathassa. Ezzel egyrészt a bíróságok munkája egyszerűsödik, az eljárás gyorsul, másrészt pedig esetleg mélt atlan bizonyítási nehézségeket nem jelent az egykor elítélteknek az ilyen magatartásuk bizonyítása a továbbiak során. Egyébként ez véleményem szerint nem is valósítható meg másként, mint ahogy Fodor Gábor felvetette az előbb, hogy a bíróságnak lehetővé kel l tenni ilyen körben bizonyítás felvételét. A második körben viszont valóban szükségesnek tartjuk, hogy a bíróság ezt a vizsgálatot lefolytassa, hiszen nem lenne szerencsés, hogyha olyan magatartások miatt is valaki esetleg kárpótlásra tartson jelenleg igé nyt és semmissé nyilvánítsák a korábbi elítélését, amelyeknek semmi köze a jelenlegi törvény céljához. A harmadik problémához sajnos nem tudok más megoldást találni, hogy addig, amíg a törvényességi óvás intézménye él, a legfelsőbb bíróság elnöke és a legf őbbügyész próbáljon ilyen ügyekben óvást emelni, egyébként pedig lehetőség szerint meg kell könnyíteni ilyen ügyekben a perújítási eljárások elrendelését, és a bíróság döntsön ezekben a kérdésekben, hogy hogyan lehet alkalmazni a jogkövetkezményeket. Ennél a törvénynél szeretnénk elérni azt, hogy záruljon le az a kör, amely eddig az 1945. január 1. és 1963. április 4. közötti elítélésekkel foglalkozott, és kitágítva visszamenőleg a másik törvényjavaslatban 1941ig a fajvédelmi rendelekezésekről szóló, szint én felháborító törvénnyel kapcsolatos elítélések semmissé nyilvánításával, illetőleg közel hozva időben, egészen 1989. október 15ig, a köztársaság kikiáltása előtti hétig ezt az időbeli határt, ezt a semmissé nyilvánítási kört lehetőleg le kellene zárni. Ugyanakkor azonban változatlanul szükség van arra, hogy a perújítási eljárásokban ezeket az ügyeket rendezni lehessen, hogyha ezek a törvények ezt a gondot nem oldották meg. Konkrétan: már említettem azt, hogy egy törvényt és egy módosító indítványt terjes ztettünk elő a törvényjavaslathoz. Ehhez kapcsolódóan szeretném még megjelölni azt, hogy további javaslataink is vannak. Fodor Gábor hivatkozott arra, hogy nagyon nehéz meghatározni azt a törvényi tényálláskört, amelyre ennek a törvénynek ki kell terjednie . Ezzel messzemenően egyetértek. A saját javaslatom többek között arra a körre tartalmaz teljesebb szabályozást, amely nyilvánvalóan az egyezségokmányban rögzített egyik alapjognak, a szabad lakóhely megválasztása jogának a korlátozását, a tiltott határátl épéshez kapcsolódó törvényi tényállások rendezését kísérli meg valamilyen formában lezárni. Itt van egy bűnsegédjellegű, önálló sui generis bűncselekmény, amelyet embercsempészésnek neveztek abban az időben, erre az eredeti javaslat nem terjed ki. Ugyancsa k feljelentési kötelezettséget is tartalmazott a korábbi Büntető Törvénykönyv mind a tiltott határátlépésnél, mind pedig az embercsempészésnél. Erre a feljelentési kötelezettségre szintén nem terjed ki a Kormány által előterjesztett törvényjavaslat. Végül általánosan javaslom azt, hogy egy bűncselekményhez kapcsolódó elkövetési magatartás, amely önálló bűncselekmény a Büntető Törvénykönyv rendszerében, a bűnpártolás, essék a törvény hatálya alá azokban az esetekben, amikor az alaptényállás is a törvény hatá lya alá esik. Ennek az a magyarázata, hogyha valaki például az elkövetés előtt nyújt segítséget, akkor bűnsegédként részese a magatartásnak, ha az elkövetés után, akkor bűnpártolóként más tényállás alapján kerül a bíróság elé és bűnpártolóként ítélték el. Ugyanakkor pedig a Kormány előterjesztése ezzel a körrel nem foglalkozik.
